Karádi Katalin is Kemestaródfánál emigrált?

Az önkormányzat tavasszal pályázott az 56-os Emlékbizottsághoz egy emlékmű felállítására. A sikeres pályázaton 1 millió 72 ezer forintot nyertek. A tölgyfából faragott emlékművet Marosits József szobrász készítette. A két gyönyörűen kifaragott tölgyfa padló egy nyitott kaput szimbolizál. Azt a nyitott kaput, amin keresztül 1956. november 4. után mintegy háromezer ember távozott nyugatra Kemestaródfán keresztül. Az emlékmű közepén a lyukas zászló szimbólumnál galambokat faragott a művész, azon emberek lelkét szimbolizálva, akiknek távozniuk kellett az országból a megtorlás elől.

Fotó: Szendi Péter

Az ünnep kezdetén Takó Gábor polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd tájékoztatta az érdeklődőket az emlékmű elkészültéről, szimbolikájáról.

A polgármester után Majthényi László, Vas Megye Közgyűlésének elnöke szólt. Méltatta az összefogást, amellyel az emlékmű elkészült. Külön köszönetet mondott a fafaragónak munkájáért. Kiemelte, hogy Vas megyében nagyon sok 56-os emlékmű készült idén a hatvanéves évforduló alkalmából, sok Vas megyei falu meghallotta a kormány felhívását, és méltón megünnepelte a kerek jubileumot.

Fotó: Szendi Péter

A köszöntők után a polgármester és a megyei közgyűlési elnök a nemzeti színű szalag átvágásával felavatta az emlékművet, melyet Orsos Zoltán plébános atya szentelt fel. A Csákánydoroszlói Vegyeskar két gyönyörű énekkel emelte az ünnep fényét.

A műsor folyamán Sass Mónika felelevenítette az 56-os kemestaródfai eseményeket. Megtudtuk, hogy csakúgy, mint sok más helyen, a tanácselnököt leváltották, a szovjet címert és a Lenin-képet levették az iskola faláról, és a Kossuth címert tették a helyére. Kemestaródfáról is indultak étel- és ruhaszállítmányok a pesti srácoknak. Megtudtuk azt is, hogy fizikai atrocitás nem volt a községben, pedig laktanya is működött a faluban. Majd november negyedike után a helyi fiatalok egy lövészárkot ástak a falu határában, ahol puskákkal és gránátokkal várták a szovjeteket, de azok nem jöttek. Végül sokan külföldre távoztak. Mintegy háromezer ember menekült el a felszedett aknazáron keresztül az országból Kemestaródfánál. Egyes hírek szerint Karádi Katalin is itt távozott nyugatra. Végezetül 1957 januárjában egy szovjet tank érkezett a faluba, majd a tank ágyúcsövét a falu felé fordította. Ezzel befejeződött a kivándorlás Kemestaródfánál.

Fotó: Szendi Péter

A program legvégén felolvasták azoknak a kemestaródfai embereknek a nevét, akik 1956. november 4. és 1957 januárja között távoztak a faluból.

Miród Gábor