Méhészbarátság szövődött sárvári és erdélyi méhészek között

A Sárvár és Vidéke Méhész Egyesület néhány tagja is részt vett azon az egyhetes erdélyi kiránduláson, amelynek során számtalan helyre eljutottak, egyebek között a magyarság két szakrális helyére, a Hargitára és Csíksomlyóra is. De jártak a parajdi sóbányában, Szovátán a sófürdőben, a tordai hasadékban, a Békás szorosban, a Gyilkos tónál, Korondon, Gyimesbükkben az ezeréves határnál, valamint Bánffyhunyadon, Udvarszékhelyen, Csíkszeredán, Marosvásárhelyen és Kolozsvárott. Lerótták tiszteletüket Mádéfalva mártírjai előtt, valamint Tamási Áron sírjánál.

Benedikti Anna, és Kiss Csaba a csúcson

Ittak a csíki sörmanufaktúránál, és eljutottak egy havasi pásztortanyára is. Egy véletlen találkozás során látogatást tehettek Magyari Tibor méhésztársnál, a székelyudvarhelyi mézlovagrend tagjánál Oroszhegyen, de a szállásadó a gyergyószárhegyi Oláh család kapcsolatainak köszönhetően a méhészek vendégeskedhettek Ambrus Endre József helyi méhésznél is, akivel hamar barátság szövődött.

Fotók: Kelemen Balázs

Az igazi kihívás a Székelykő megmászása volt, amelyre csak a Benedikti család, Kiss Csaba és Kelemen Balázs vállalkozott. Kavicsos omladékon vezetett a meredek út. Hol keresztbe dőlt vackorfán kellett átbújni, hol a kitaposott sima talajon csúsztak vissza. Húszpercenként meg kellett állniuk, hogy levegőhöz jussanak. Végül a csúcsra érve a Himnusz eléneklése után mindhárman ámultak a pazar látványon, kivörösödött arccal, szomjasan, és csak annyit mondtak: megérte.

Kelemen Balázs