2017.08.18. 09:18
A sokácok és bunyevácok földjére kirándultak a felsőcsatári horvátok
Felsőcsatár - Kétnapos autóbuszos kirándulást szervezett Mohácsra, az ott élő horvátokhoz a Felsőcsatári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat. A kirándulók részt vettek a babfőző fesztiválon, majd hazafelé Baját is útba ejtették.
Augusztus első hétvégéjén Mohácson minden évben hagyományos babfőző fesztivált tartanak az ott élő horvátok. Az eddig csak a televízióban látott eseményre szervezte éves kirándulását a horvát önkormányzat.
A nagy hőségre és távolságra való tekintettel hajnali 5-kor indultak, és késő délelőtt meg is érkeztek Mohács szép főterére. A városháza és a Fogadalmi templom délies stílusú épületei ölelik körül a Széchenyi teret. Átsétáltak a Busóudvarba, ahol igazán látványos módon mutatják be híres farsangi hagyományukat, a busójárást. Embernagyságú, élethű bábuk mindenütt, ijesztő, faragott maszkokban, szép sokác lányok népviseletben. A tárlatvezető részletesen elmesélte és bemutatta a többnapos vigasságot.
A következő látnivaló az országos gyűjtőkörrel rendelkező Kanizsai Dorottya Múzeum, a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének bázisgyűjteménye volt. A felsőcsatáriak farsangi hagyománya, a rozmaringszedés is helyet kapott a tárolókban. Örömmel fedezték fel a fotókon az ismerős arcokat és a rozmaringos kalapot. Magukkal vitték az erről szóló DVD-t és írott, fényképes anyagukat is, melyeket átadtak a múzeumnak, hogy hitelesebb képet tudjanak megmutatni a csatáriakról. Láttak itt gyönyörű festett kelengyeládákat, szép égetett mohácsi fekete és mázas cserépedényeket.
A múzeumlátogatást követően a Busóudvarban megebédeltek, azután elfoglalták szállásukat, majd rövid sétával indultak a babfőzés helyszínére, a Táncsics utcába. Együttérzőn gondoltak azokra, akik a kora délután meggyújtott tüzek mellett szép, mázas fazekakban készítették a finom babgulyásokat. Már csak parázslottak a tüzek, de így is fokozták az amúgy is nagy meleget. Egy babos fazékból mindenki megkóstolhatta a hagyományos ételt. Kellett hozzá a jó hideg fröccs vagy sör, a hűtött ásványvíz. Jó zene szólt, kirakodóvásár színesítette a forgatagot. Többen vásároltak babfőző edényt, majd a csapat lesétált a Duna-partra. Este utcabállal zárult az esemény, kiváló horvát zenére táncolt és kólózott a sok ember.
A finom vasárnapi reggeli után a csoport egy része szentmisét hallgatott a Fogadalmi templomban, melynek bejárata felett Kisfaludy Károly Mohács című verséből olvasható az ismert idézet: „Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!"
Szentmise után a mohácsi csata színhelyére, Sátorhelyre vezetett a kirándulók útja. 2011-ben bővült az emlékhely egy csodálatos, a szent koronát idéző kupolájú épülettel, melynek alagsorában egy nagyszerű kiállítást és egy rövidfilmet néztek meg. A kopjafákkal és sírhalmokkal borított csatatéren végigsétálva megkondították a lélekharangot, elénekelték a Himnuszt.
Fotó: Pezenhoffer Rózsa
Útjuk ezután a főleg bunyevácok lakta Bajára vitt tovább, ahol kis keresgélés után lejutottak a szép dunai mellékág, a Sugovica partjára. A Baja melletti tanyavilág egyik csárdájában ebédeltek, ahol a többség megkóstolhatta az igazi bajai halászlét, dunai pontyból, gyufatésztával. Jó hangulatban, nótaszóval érkeztek haza, élményekkel, új ismeretekkel gazdagodva. Viszontlátásra, jövőre! Dovidenja!
Pezenhoffer Rózsa