Példára serkentő összefogás ostrom idején – Kapa Mátyás Kőszeg-regénye

Az irodalmi délután házigazdája a szerző bemutatásakor elmondta: Kapa Mátyás sokoldalú ember, jogász, egyetemi oktató, történelmi regényíró, a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke, akinek a Historycum Kiadó gondozásában már jelentek meg történelmi ismeretterjesztő könyvei. Kérdésre válaszolva a szerző beszélt sokrétű írói munkásságáról, eddig megjelent műveiről: a szép számú hallgatóság megtudhatta, hogy gyermekkorától kezdve a történelem szerelmese, és már fiatalon „kerülgette a múzsa”, írásra ösztönözte.

Csiki István és Kapa Mátyás Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Legelső regénye 2013-ban jelent meg, az ókori történetet feldolgozó „Római hajnal”,és azóta is rendszeresen foglalkozik kutatással, írással, mint mondta „nekem ez kikapcsolódás, szórakozás”. Kedvenc történelmi korszaka az ókori Róma köztársaságkori időszaka, magyar vonatkozásban az Árpád-kort szereti, az István király uralkodását követő 11-12. századot.

A távoli korszakokat feldolgozó regénysorozata után tavaly jelent meg „Izzik a parázs” című romantikus történelmi kalandregénye, amelyben az olvasók a reformkortól a boldog békeidők kezdetéig megismerhetik egy kisváros, Cegléd történetét, az ott élők életét, kalandjait, természetesen sok izgalommal és romantikával fűszerezve.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Kőszegről írt regényében a városka történelmének leghíresebb eseményét dolgozza fel, ami Jurisics Miklós várkapitány nevéhez fűződik. Ő volt az, aki 1532-ben kis csapatával megvédte Kőszeget a törököktől, ezzel megakadályozta, hogy Szulejmán és serege elfoglalja Bécset. A regény első része az előzményekről szól, a második rész magáról az ostromról; Kapa Mátyás szeretné az 1529–32 közötti időszakot az olvasóknak egy olyan szemüvegen keresztül bemutatni, amely többet láttat a város akkori életéről, az emberek mindennapjairól, más megvilágításba helyezve az eseményeket.

Csiki István Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

A szerző elmondta, hogy történelmi regényíróként másodlagos forrásokból dolgozik, a történészek munkáit használja fel, feldolgozott anyagokat olvas, kutat, összefüggéseket keres, de mostani munkájánál klasszikus kutatásokat is végzett a kőszegi levéltárban, sőt még a Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárában is, eredeti kéziratokat böngészve. Nagy elismeréssel szólt Bariska István nyugalmazott levéltárvezetőről, aki évtizedeket áldozott Kőszeg történetének feldolgozására; az ő munkássága nagy segítség volt könyvének megírásakor.„Ez a fajta regény nem történészi munka, a forrásokból bontakozik ki a történet, és az írói szabadság teszi megélhetőbbé, szerethetőbbé a cselekményt” mondta közönségének a szerző.

Kapa Mátyás Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Megtudhatták még az irodalmi délután részvevői azt is, hogy Kapa Mátyás a regény címével egyrészt utalni akart arra, hogy a török távozására emlékezvén, Kőszegen 11 órakor is harangoznak. Maga a történet is egy vészharangnak a megkondulásával kezdődik és a diadalt hirdető harangszóval végződik.

A beszélgetés végén az író megvallotta, hogy szép és hősies történetet szeretne az olvasók kezébe adni, nemcsak azért, mert így talán szerethetőbbé válik a regény, hanem mert meggyőződése, hogy ami 1532-ben itt történt, az a magyar történelem egyik különleges pillanata volt, a magyar, német és horvát nemzetiségű kőszegiek önzetlen összefogása, küzdelme azért, hogy megvédjék családjukat és városukat.

Tátrainé Kulcsár Irén