A boldogság karátnyi gyémántja a zene

Horváth Imre karnagy szerint a boldogság gondolata, érzése a komolyzenében állandóan visszatérő téma, átsegít bennünket a hétköznapok problémáin, szebbé teszi ünnepeinket és általa megtaláljuk belső békénket. – Boldogságra lettünk teremtve, álmodunk róla, egész életünkben várjuk, hogy megérintsen bennünket a csodás érzés, miközben „a boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van”– idézte közönségének az előadó a többi között Lev Tolsztoj gondolatát.

- Zenehallgatáskor a hangok a lelkemben kúsznak, hihetetlen rezdüléseket adnak, úgy vagyok a zenével, mint mások a verssel: a zenemű szépsége arra ösztönöz, hogy újra és újra meghallgassam – vallotta meg a neves karnagy a zenerajongóknak, akik közben Kodály Zoltán szavait olvashatták a kivetítőn: „Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

Horváth Imre ismert és kedvelt zeneművekből is bemutatott videofelvétel-részleteket. A lelkes előadó szerint Mozart Kis éji zenéjének negyedik tétele a kitörő örömmámor hangjai; Gluck operájából a Boldog lelkek tánca fuvolaszóló hallgatása közben szinte érezhető, ahogy csiszolódik, fénylik a boldogság kis gyémántja lelkünkben. Bach h-moll miséje Gloria tételének felcsendülésekor a boldogság hangjai mellett a műből sugárzó dicsőségérzetre hívta fel közönsége figyelmét, miközben mosolyogva jegyezte meg: ezt jó lenne naponta többször is meghallgatni.

A boldogságvárás hangjai is felcsendültek – Puccini legszemélyesebb művéből, a Pillangókisasszony című operából, ami az előadó szerint, ha csak egyszer hallgatjuk meg, olyan, mint a sütemény kis morzsája.

Horváth Imre előadása végén életének, pályafutásának egyik legszebb, legboldogabb pillanatáról beszélt meghatottan, amit a komolyzenének, imádott hivatásának köszönhet: 2013 májusában a Savaria Szimfonikus Zenekar Joseph Haydn A teremtés című oratóriumát adta elő az ő vezényletével a Bartók Teremben.

Tátrainé Kulcsár Irén