Bús és vidám dallamok - Szlovákiában jártak a kenyeri citerások

Február 13-án délelőtt Kenyeriben a művelődési ház elé sorra érkeztek a gépkocsik. Az autókból fiatalok, idősebbek szálltak ki fürgén, akik az esőtől nem zavartatva, vidáman indultak az éppen akkor érkező buszhoz. Megérkezett a falu plébánosa, aki barátként üdvözölt mindenkit. Egy gyors létszámellenőrzés után elindult a busz Szlovákia felé, a galántai járásban található Jóka településre, ahová nemzetközi citerás találkozóra hívták meg a Kenyeri Rábamenti Citerazenekart. Útközben a szili Linkószer citerazenekar tagjai is csatlakoztak a csapathoz, és egy jó hangulatú utazás után érkeztek meg a találkozó helyszínére, a település szépen felújított művelődési házába.

Fotók: Pörneczi Tamás

A kenyeriek üdvözölték meghívóikat, a Pengettyű citerazenekar tagjait. Köszöntésükre a település polgármestere, Farkas Imre is megérkezett, aki - habár eddig sosem találkoztak vele - örömmel és szívélyesen fogadta mindnyájukat. A találkozóra érkezett szlovákiai, magyar-ajkú zenekarokkal már a művelődési ház nagytermében találkoztak a citerások. A Szimő településről érkezett Rozmaringág citerazenekar, valamint a helyi Cidrus citerazenekar és a Pengettyű citerazenekar tagjaival, a közös nyelv és a közös hangszerek okán azonnal megtalálták a közös hangot is. Az együtt elfogyasztott ebéd után csaknem három órában ismerkedtek egymással, kipróbálták egymás hangszereit, alkalmi zenekarok alakultak az együttesek tagjaiból, új dalokat tanítottak egymásnak. Megcsodálták és kipróbálták a több mint 50 éves falenyomós, egészhangos citerákat, amelyeken a Cidrus zenekar tagjai már sok-sok évtizede játszanak. A vidám délután gyorsan eltelt.

A 17 órára meghirdetett gálaműsorra időközben megérkeztek a helyi nézők is. A zenekarok ünneplőbe öltöztek és egy bensőséges hangulatú, csaknem másfél órás műsorban mutatták meg citera- és daltudásukat, egymás és a nézőközönség legnagyobb örömére. Budai Zoltán kenyeri plébános megható gondolatai, majd a házigazdák fináléja után, egy közös énekléssel ért véget a citerás találkozó nyilvános műsora. A műsorvezető Farkas Anna a következő gondolatokkal zárta a programot: „Megállapíthatom, hogy ebben a teremben számos kulturális rendezvényt tartottunk már. Minősítőket, de még országos citeratalálkozót is, húsz citerazenekar részvételével. De ilyen jó hangulatú, jó kedélyű, baráti találkozónk még nem volt soha. Köszönöm minden részt vevő citerazenekarnak”.

Az este a nyilvános szerepléssel még nem ért véget. A meghívók vacsorára invitáltak minden szereplőt, majd ezt követően a nagyteremben újra előkerültek a citerák, hogy a jelenlevő citerások és dalosok egy közös csapatot alkotva, a közös magyar nyelven, közös dallamaikkal szórakoztassák egymást, bús és vidám dalok mellett. Csodálatos érzés volt Magyarország határain túl, magyarok között, magyar dalokat énekelni. Este 10 órakor búcsúztak el a vasiak meghívóiktól, de természetesen a hazaút során még számtalan dallamot énekeltek el. A jó hangulatú citerás találkozó részt vevőivel a busz éjfél után érkezett haza Kenyeribe.

Pörneczi Tamás