Csak bátran, csak szenvedéllyel – Szabó T. Anna és Dragomán György a csöngei olvasótáborban

Ez alkalommal egy fiatal író-költő házaspár, Dragomán György és Szabó T. Anna, a kortárs irodalom neves képviselői látogattak hozzájuk.

Fűzfa Balázs, Szabó T. Anna, Dragomán György Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Fűzfa Balázs egyetemi docens, személyes jó barátjuk beszélgetett velük életútjukról, munkásságukról az irodalmat kedvelő és értő táborlakókkal közösen.

A Marosvásárhelyen született és már Szombathelyen érettségizett Dragomán György első írásait Fűzfa tanár úr jelentette meg a „Jelentkezünk” című folyóiratban. A József Attila-díjas író műveit azóta már több, mint harminc nyelvre fordították és jeles kritikusok szerint „A fehér király” című regénye egyszerre felkavaró és felbecsülhetetlenül értékes. Művészien komponált és lélegzet-elállítóan sokkoló regény egy diktatúra mindennapjairól, a tizenéves kisfiú, Dzsátá szemszögéből.

Dragomán György

Dragomán György hiszi és vallja, hogy „akkor lehet jó prózát írni, ha az alkotó a költészettel jó kapcsolatba kerül, mert a szavak érvényességének erejét a versekből lehet megtanulni.” Elmondta közönségének, soha nem konkrét céllal ül le regényt írni, érzi, hogy írás közben elkezd valami működni, elkezd valami épülni, egy kép, aminek ő is a része, a világ viszi a kezét, formálja a szöveget, a cselekményt. „A regény nem szól valamiről, hanem maga a valami” idézték Fűzfa Balázzsal közösen Ottlik Géza híres, ide illő mondatát.

Szóba került „A fehér király” című regényének megfilmesítése is, Alex Helfrecht és Jörg Tittel brit alkotópáros készített a világhírű műből nagyjátékfilmet. Az író elmondta, hogy a forgatókönyv Helfrecht műve, ő nem akart részt venni a film munkálataiban, rendezésében, úgy érzi: „a magam szempontjából a lehető legjobb regényt írtam meg, és nem akartam megírni újra, másként.”

- Hogyan kalandoztál el a versektől a prózáig? - kérdezte Fűzfa Balázs a Kolozsvárott született, de szintén Szombathelyen érettségizett Szabó T. Annát, aki mosolyogva vallotta meg, hogy mindig költő akart lenni, és az is marad, mert szerinte a vers több, mint a szavak összessége, a versnek zenéje, belső ritmusa van, érzelmeket, indulatokat közvetít.

Számos verseskötet után jelent meg a nemek közötti hatalmi viszonyokkal foglalkozó „Törésteszt” című novelláskötete, amely szerinte a harag és a visszafojtott indulat, a küzdelem könyve, filmszerű novellák, villanások erős és képszerű szöveggel, „a boldog költő szomorú dalai”. Nem szórakoztatók ezek a novellák, írásaiból sokat megélt asszonyi sorsokat ismerhet meg az olvasó, bepillanthat hétköznapi, brutális élethelyzetekbe is. Fűzfa Balázs szerint a kis novellák azt bizonyítják, hogy írójuk szinte mindent tud a női lélekről.

Szabó T. Anna

- Nagyon szeretnék gyöngédséggel írni, de ahhoz a harag írásán is túl kell lenni - vallja Szabó T. Anna, akinek ideálképe Kosztolányi Dezső Pacsirtája. - Olyan fájdalmas, hogy bele kell halni, mégsem pusztító indulat van benne, hanem megértő, elfogadó, miközben egy reménytelen helyzetet ábrázol.

A kötetlen beszélgetésen mindketten részleteket olvastak fel saját és egymás műveiből az irodalmat szerető közönség nagy örömére.

Tátrainé Kulcsár Irén