2017.02.27. 19:40
Csillagként ragyogott
Devecser - Arany János a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, a legnagyobb magyar balladaköltő. Idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját.
Arany János 1817. március 2-án idős szülők kései gyermekeként született Nagyszalontán. Hosszú pályája során a legműveltebb irodalmárok és a legnagyobb magyar költők közé emelkedett. A görög és a Shakespeare-drámák fordítása után a haza irodalmi életbe Az elveszett alkotmány című vígeposzával kapcsolódott be. Az országos ismertséget a Kisfaludy Társaság 1847-es pályázatára beküldött elbeszélő költeménye, a Toldi hozta meg számára.
Erre figyelt fel Petőfi Sándor is, akivel ettől kezdve jó barátok lettek. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban nem vett részt aktívan. Arad védelmében nemzetőrnek állt, ezért állását elvesztette. Nagykőrös sietett a segítségére, ahol 1851-60 között a város gimnáziumában latint és magyart tanított. A tantestületből többen az Akadémia tagjai voltak. Jókai Mór is hangot adott ennek: "A fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt."
Arany Jánosnak nagy művei ekkor születtek. Így a balladái nagy része (Vörös Rébék, Mátyás anyja, A walesi bárdok, V. László), elbeszélő költeményei közül a Bajusz, a Buda halála, a Toldi estéje. Tanártársait születés- és névnapon egy-egy verssel lepte meg. A református temetőben számos sírkő is őrzi Arany János verseit.
Czeidli József
