Csökkenő gólyaállomány és új madárfajok Vas megyében

Idén hat pár fekete gólya fészkeléséről tudnak Vas megyében, melyek közül csak két pár fészkéből repült ki összesen három fióka. A Vas megyében ismert öt pár rétisas közül egy párnál sikerült bizonyítani a fiókák kirepülését 2016-ban. Négy pár uhu esetében négy fióka sikeres felnevelését állapíthatták meg a szakemberek. A rétek fokozottan védett, a 2016-os év madarának, a harisnak minden lehetséges fészkelőhelyét sikerült bejárni idén a megyében, de tényleges fészkelési területet csak 15 helyen állapíthatták meg a felmérők.

Kelemen Tibor és Lukács Zoltán madárgyűrűzési bemutatót tart szombathelyi gyerekeknek a Tömördi Madárvártán Fotó: Gyurácz József

A fehér gólyák fészkeinek száma az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent Vas megyében. 2013-ban 237, 2014-ben 234, 2015-ben 230, 2016-ban 226 fészket regisztráltak. A legtöbb gólyapár Bajánsenyén és Körmenden fészkelt (nyolc, illetve hat pár). A 226 fészek közül 66 lakatlan volt, 160-at pedig elfoglaltak a gólyák. A 160 lakott fészekben három helyen csak magányosan, 157 helyen párban voltak a madarak. Csaknem öt százalékkal kevesebb pár kezdett költésbe, mint tavaly. A gólyapárok 74,5 %-a (117 pár) sikeresen költött, de 2016-ban csak 272 fióka repült ki a vasi fészkekből, míg 2015-ben 321.

Gyurgyalagból 37 költőtelepen 79 párt, míg partifecskéből nyolc telepen 190 párt számoltak meg. Vas megyében 15 fészektelepen összesen 1248 vetési varjú fészket írtak össze, legnagyobb sűrűségben Táplánszentkereszten (409 fészek), valamint Vépen (236) fészkelt. Az idei év egyik legérdekesebb madártani felfedezése a rábapatyi kavicsbánya területén fészkelő madárközösség. Fajai közül először fészkelt bizonyítottan Vas megyében a gulipán és a gólyatöcs.

Gólyatöcs Rábapatyon. Fotó: Tóth Kornél

A Tömördi Madárvártán idén 83 madárfaj 6438 példányát gyűrűzték meg. A három leggyakoribb madárfaj idén is a barátposzáta, a vörösbegy és a fekete rigó volt, barátposzátából és vörösbegyből a tizenkilenc év során idén gyűrűztek a legtöbbet. Egy Lengyelországban gyűrűzött vörösbegyet és egy Csehországban jelölt nádi tücsökmadarat is befogtak Tömördön. Egy Tömördön gyűrűzött jégmadarat Szlovéniában, egy ugyanitt gyűrűzött nagy fülemülét pedig Svédországban fogtak vissza. A hagyományos madárgyűrűzés mellett a madártani kutatásokban idén is folytatódtak a színes műanyaggyűrűket, valamint a műholdas nyomkövetőket alkalmazó programok. 2015 őszén többször is megfigyelték Csepreg térségében azt a színesgyűrűs fehér gólyát, amelyet a gyógyulását követően még 2013-ban helyeztek ki a kőszegi Chernel-kert gólyaudvarába, de a madár csak két év elteltével döntött úgy, hogy visszatér a természetbe. 2016 májusában, Uraiújfaluban került meg egy kétfiókás fészekaljat nevelő pár tagjaként. A Magyarországon műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólymok közül kilenc fordult elő Vas megye területén 2007 és 2016 között. Fészkelő párt nem ismerünk a megyében, rendszerint kóborlás vagy vonulás során fordulnak elő, elsősorban fiatal kerecsen egyedek. Ezt erősítik meg a jeladós példányok Vas megyei előfordulásai is.

Gólyatöcs fiókája Rábapatyon Fotó: Tóth Kornél

Két új fajjal gazdagodott 2016-ban Vas megye madárvilága, az örvös lúd és az apácalúd került elő bizonyítottan először a tél folyamán a Marcal-medencében. Megyénkben különösen ritkán előforduló madárfajok közül 2016-ben megfigyeltek még fekete sast, kígyászölyvet, üstökösgémet, sarki partfutót, ezüstlilét és szerecsensirályt is. Kígyászölyvet a publikált adatok alapján Chernel István óta nem látott senki a megyében, így 101 év kihagyás után bukkant fel újra az őszi vonulási időszakban.

A madártani eredmények mellett az Őrségben élő denevérfajokról, a Kőszegi-hegység védett gombáiról, ritka növények újabb megyei élőhelyeiről és egy ázsiai eredetű poloskafaj első nyugat-magyarországi megfigyeléséről is olvashatunk a Cinege legújabb számában.

Gyurácz József