Dél-vasi kirándulással zárt évet a TIT Hölgyklub

A Hölgyklub tagjainak útja elsőként Szalafőre, a Pityerszerbe vezetett, amely a vidék egyik legismertebb nevezetessége: különleges falumúzeum, az egyetlen olyan skanzen az országban, amelyet az eredeti helyükön álló házakban alakítottak ki, itt még a ’70-es évek elején is laktak és a környéken gazdálkodtak az emberek.

Őriszentpéteren megnézték a Templomszer lombos fái között megbúvó, eredetileg az 1200-as években épült kis Árpád-kori alapokra emelt templomot, amelyet a törökök 1664-ben leromboltak. Az újjáépített templom a 17. század elején a protestánsok tulajdonába került, majd 1732-ben lett ismét a katolikusoké: bájos egyszerűségével lenyűgözi az ide látogatókat.

A kirándulás egyik érdekes és élvezetes része volt Szalafőn a Batha Porta meglátogatása. A házigazda részletesen beszélt a különféle olajok hagyományos készítéséről, és lehetőség volt termékeiknek – olajok és lekvárok – kóstolgatására is.

Az érdeklődő és fáradhatatlan kirándulók Veleméren megnézték az Őrség román kori ékkövét, a kora gótikus Szentháromság-templomot, amelyet különleges tájolása miatt a „fény templomának” is neveznek: keskeny ablakai meghatározott időpontokban engedik be a napfényt az épület belsejébe. Stílusa alapján valószínűleg a 13. században épült, oklevélben 1360-ban említik először. A csoport vezetője felhívta a figyelmet a templombelső szemet gyönyörködtető freskóira, Aquila János készítette a 14. században, sajnos, egy részük ma már csak homályosan látható.

A gyönyörű történelmi emlékek megtekintése után mindenkinek jólesett a helyi ízekben bővelkedő ebéd. Hazafelé megnézték még Magyarszombatfán, a gerencsérek falujában a fazekasság emlékeit, majd a kercaszomori református és a pankaszi szoknyás haranglábat is.

A kirándulás befejezéseként megálltak az Őrség és Hegyhátszentjakab nevezetességénél, turisták, fürdőzők és horgászok kedvelt helyénél, a Vadása-tónál, ahol a klub tagjai még egy kis rövid sétát tettek a nyugovóra térő nap búcsúzó fényében.

Tátrainé Kulcsár Irén