Civil

2017.01.08. 11:38

Dr. Kiss Gyula szellemisége tanítványaiban él tovább

Cák - Mi magyarok, gyakorta mondjuk, hogy kicsi a világ.

Civil Tudósítónktól

Sokan vagyunk úgy, ha váratlanul találkozunk ismeretlennek vélt emberekkel, egy üzenet értékű köszönés után rögtön úgy érezzük, régről ismerjük egymást. Egy ilyen találkozáshoz nem feltétlen kell szülőföldünkről messzire utazni.

Gyalogosok tűnnek fel a cáki pincesor előtti úton. Megállunk egymás közelében, megérkezik az üzenet, a történet többi részét már az élet írja. Készülnek a fotók, közben megtudjuk, a fővárosból érkeztek, a karácsonyt és az újév első napjait tervezték a családdal Szombathely-Kőszeg környékén eltölteni.

Most a repeta időszakában vannak, néhány nappal meghosszabbították a téli kikapcsolódás idejét. Lakatos István feleségével, Viktóriával és kilenc hónapos kislányával, Borbálával érkezett Szombathelyre. István alapos indokokat sorol fel, hogy miért épp városunkat és Kőszeg környékét választották a pihenés, kikapcsolódás helyéül.

- A zajos és nem túl jó levegőjű Budapest után ez egy óriási lehetőség. Bori leányunk életének leghosszabb vonatútján van túl, a fővárostól Szombathelyig, több mint két és fél óra az út. 1984-ben Szombathelyen a Tanárképző Főiskola magyar- népművelő szakán végeztem.

A másik alapos indok az a szellemiség, amit egykori tanárától, dr. Kiss Gyulától örökségül kapott:

- Dr. Kiss Gyulának óriási szerepe van életemben, megszerettette velünk az itt élő embereket, a gazdag, a nép lelkét máig visszatükröző környezetet. Nekem egy kicsit visszavágyás ez az út. Nagyon sokat jártunk ki barátokkal, főiskolás csoporttársakkal Bozsokra, Cákra, Velembe. Ma is szeretettel gondolok vissza arra az időszakra és volt tanáromra, aki egy életre megszerettette ezt a környezetet.

A beszélgetés során megtudtuk, hogy még ma is sokan ismerik Szombathelyen is becenevén. Kíváncsiak voltunk, hogy mivel vívta ki ezt a jól hangzó, Matróz becenevet.

- Dunántúli vagyok, Gönyűn születtem. Ott élnek szüleim. Édesapám hajósként dolgozott harminc évig. Már a gimnáziumi években során megkaptam ezt a becenevet. Egyrészt édesapám foglalkozása volt az alapja, másrészt a győri gimnáziumban eltöltött évek adhatták hozzá a másik szálat. Győrben a Kapu téren van egy e becenévre hallgató kocsma, ahol többször is előfordultunk akkortájt.

Eközben, mintha a kilenc hónapos Borbála mindent értene, amiről az utóbbi percekben beszéltünk, boldog gőgicséléssel adta tudomásunkra, hogy ő is egyetért az elhangzottakkal. Közben István felesége, Viktória csillogó szemeiben szó nélküli jeleken keresztül adta tudomásunkra, hogy az életük egy szép pillanatában találkoztunk, osztottuk meg emberségünket, szeretetünket. Aztán egy közös kép készült és folytatták útjukat Kőszeg irányába.

Elköszönéskor István egy névjegykártyát adott át. Megtudtuk, hogy igazi sportos családdal találkoztunk. Ő a BSI Mozogj velünk! iroda társadalmi kapcsolatok munkatársa. Így a Szombathelyhez kötődő szálak is tovább erősödtek, hiszen folyamatos kapcsolatban áll városunk tömegsport mozgalmával.

György István Péter

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!