2018.09.05. 19:14
Éjszakai túrával búcsúztatták a nyarat a kámiak
15. alkalommal indították útjukra a versenyzőket az AliglátunKÁM éjszakai kalandtúrán. Csaknem százan álltak rajthoz a mintegy négyszáz lelket számláló településen a nyár utolsó estéjén, hogy együtt lépjenek át az őszbe.
Sorversenyek és jókedv Fotó: Szilvás Attila
A Bezerédy-kert kedvelt programhelyszínén, a pavilonokkal és focipályákkal beépített parkban volt a gyülekező. A szervezők meglepetésére a valamivel több mint négyszáz lelket számláló településről csaknem százan álltak rajthoz, ezért hat csoportba rendezték őket. A korábbi évekhez képest a csapatok kifejezetten magas létszámúak voltak – 17-18 fős is akadt – nem beszélve arról, hogy a legidősebbektől a legfiatalabb kámi és a környékbeli lakosokig minden korosztály képviseltette magát.
A hat csapatot összesen hét állomás várta Kám minden szegletében. Szokás szerint az egész települést bejárták: kezdve az augusztusi falunapon átadott Tündérkerttel – amely rögtön a falu egyik legnagyobb látványosságává vált –, folytatva a települést nyugaton óvó gáttal, egészen a virághegyi pincékig. Minden megállóban ügyességi feladatokkal, játékokkal és megoldásra váró talányokkal várták a játékosokat, figyelmet szentelve az életkori megoszlásnak is. Az első öt állomás kalandos játékokkal kecsegtetett, majd Máthé József hangulatos szőlőjéhez érve már a nagyobbak is bőven kivehették részüket a feladatokból. Sorversenyek, népi üvegtánc, bordalok, kellemes italok és frissen sült pogácsák várták a beérkezőket. Az utolsó két állomáson már nem is igazán a versenyen volt a hangsúly, hanem az önfeledt szórakozáson. Hangulatos, lágy fények és a szüretre váró szőlő illata töltötte be a levegőt. Az utolsó állomáson – Czinder István pincéjénél – már igazi nyárzáró ünneppé változott a túra: a beérkezés – nem sokkal éjfél után – már az ősz első éjszakájára esett. A vendéglátóknál zene és finom vacsora várta a célba érkezőket, a pince terasza pedig táncparketté változott. Bár a túra hosszú volt, és a sok feladat kimerítette az embereket, egészen a hajnalban érkező viharig kitartottak a táncos lábú éjjeli baglyok.
Vincze Bence