Látható dallamok, hallható érzelmek

2018.02.12. 15:52

Nagyszerű előadás volt a Berzsenyi könyvtárban

 „Farsang – álarcok, maskarák a zenében” címmel hirdette meg a Berzsenyi Dániel Könyvtár „Ezt látni és hallani kell” zenei sorozatának legutóbbi előadását. Horváth Imre karnagy vidáman, pár percre farsangi maszkot öltve állt az ismét népes hallgatóság elé.

Civil Tudósítónktól

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

„A legművészibb, a legszebb farsangi jelmez a zeneművek kottája: a zeneszerző az ötvonalas kottasorokban rejti el lelkének titkait, a nekünk szánt zenei gondolatait” – mondta előadása kezdetén.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Részletesen bemutatta Charles Camille Saint-Saëns (1835–1921) francia zeneszerző, zongorista 1886-ban farsangi meglepetésként készült művét, „Az állatok farsangja” című, 14 tételes játékos darabot, amelyet két zongorára és kamarazenekarra írt. Saint-Saëns mesteri módon tudta megzenésíteni a többi között az állatok királyának, az oroszlánnak tekintélyt parancsoló félelmetes ordítását, az elefántok cammogó, már-már tánclépteit, a baromfiudvar jellegzetes hangsokaságát, vagy éppen a kenguru játékos ugrálását. Művészi módon személyesíti meg az állatokra jellemző hangszíneket, több helyen közismert dallamokkal ékesítve. Az előadó a Teknősbékák című tételnél felhívta közönsége figyelmét, hogy itt a zeneszerző Offenbach híres kánkánját használta fel, de a teknőcök járásához igazítva lassú tempóban írta át.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

A zeneszerző élvezetes zongoraszólammal ábrázolja a csobogó vizet, hegedűjátékkal a szamár éles hangját, a zenéből kiérezhető az állatra jellemző csökönyösség is, majd egy gyönyörű természeti képet lát és hall a közönség: a szinte érinthető csendben megszólal a kakukk hangja, ez a tétel a mű egyik legszebb része.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

A xilofon hangja, kopogása, a hegedű líraisága a hallgatóság elé varázsolja a régi világból való, már élettelen kövületek képét is: ez is a zeneszerző fantasztikus tehetségét bizonyítja.

Az élvezetes előadás színfoltja volt, amikor a hattyútételnél Horváth Imre a közönség soraiból felkért hölggyel közösen – a zene ritmusára kecses kézmozdulatokkal – bemutatta a „hattyúk táncát”.

Az előadó rövid részleteket vetített még Mozart és Verdi néhány híres operájából – Don Giovanni, Rigoletto, Szöktetés a szerájból – ahol a zenei motívumokba rejtett álarcok, jelmezek, maskarák bemutatásával feltárult a beöltözöttek valódi arca, lelki és érzelmi világa.

Tátrainé Kulcsár Irén

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!