2021.05.21. 10:04
Elnapolták egy kínai teherszállító űrhajó felbocsátását
Az űrhajó, amelyet a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta juttatott volna fel, az április 29-én felküldött, kínai Tienho (Mennyei Harmónia) űrállomás központi kabinjához szállított volna ellátmányt.
Az AP Video 2021. április 29-i felvétele a Kínai Központi Televízió (CCTV) adásáról - Csak szerkesztõségi felhasználásra. A kereskedelmi célú felhasználása nem engedélyezett, Nem archíválható Vencsang, 2021. április 29. A Kínai Központi Televízió (CCTV) adásáról készített felvételen kilövik a Hosszú Menetelés 5B nevû rakétát a kínai Hainan szigetén található vencsangi ûrközpontból 2021. április 29-én. A rakéta viszi fel a világûrbe a leendõ állandó ûrállomás fõmodulját, amelynek neve Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia. Ez egy újabb nagy lépés Kína ûrkutatási programjában, amelynek keretében az utóbbi hónapokban számos jelentõs eredményt értek el.
Forrás: MTI/AP/CCTV
Fotó: -
Ezt jelentette be a Kínai Emberes Űrügynökség (CMSA) csütörtökön, röviddel a kilövés tervezett időpontja után.
Kínát az űrállomás főmoduljának felbocsátásakor bírálat érte amiatt, hogy hagyta ellenőrzés nélkül visszazuhanni a Föld légkörébe a modult szállító hordozórakétát.
Az űrállomásra további tíz részletben tervezik felszállítani a laboratóriumnak helyet adó, két másik modult, felszereléseket, valamint a három tagból álló legénységet.
A Global Times kínai lap által megkérdezett Vang Ja-nan, az Aerospace Knowledge című kínai űrkutatási magazin főszerkesztője szerint a felbocsátás elhalasztása mögött egyebek mellett olyan ok állhat, hogy az űrhajó fedélzetén egyes rendszerek technikai státusza nem állt összhangban a várttal, így
a kilövés biztonságának szavatolása érdekében módosításokat kellett elvégezni.
Hozzátette: az űrkutatási küldetések során gyakoriak az ilyen jellegű halasztások. „Hacsak nem sürgősségi felbocsátásról van szó, a tudósok a világ minden részén többszörösen ellenőrzik a kilövés előtti státuszt, hogy meggyőződjenek arról, minden részlet megfelel az ideális beállításoknak” – nyilatkozta a lapnak.
Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el űrszondát a Hold túloldalára. A kínai nemzeti űrhivatal szerdán tett közzé két fotót és két videót, amelyeket a Tienven-1 kínai űrszonda készített a kínai marsjáró múlt hét végi, marsi landolásáról. Az űrszondával teljesíti Kínai az első Mars-misszióját.
A saját űrállomás kiépítése mellett Kína 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.
Borítóképünkön a Kínai Központi Televízió adásáról készített felvételen kilővik a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétát, ami a világűrbe viszi a leendő állandó űrállomás, a Mennyei Harmónia főmodulját.
