hódítás a Dunántúlról

2018.01.24. 08:00

Tolnában volt az európai civilizáció bölcsője

A világ tíz legjobb régészeti projektje közé került egy magyar feltárás, amelynek során arra jöttek rá a régészek, hogy hétezer évvel ezelőtt a mai Tolna megyéből vitte magával egész Európába a tudását az ősember, vagyis a Kárpát-medence, az európai civilizáció egyik bölcsője volt. Az ásatás eredményeit nemzetközi figyelem övezi.

Fábos Erika

2006 és 2009 között az M6-os autópálya Tolna megyei szakaszán, Alsónyék-Bátaszék határában a megelőző régészeti feltárások folytak, amelyet több szakmai csoport párhuzamosan vezetett – olvasható a Mediaworks megyei lapcsaládjának cikkében. A kutatócsoportok által végzett, különböző feltárásokról azonban kezdetekben még nem derült ki, hogy azok ugyanannak az óriási kiterjedésű, az újkőkorszakban (neolitikum) intenzíven lakott lelőhely részeit képezik. Pedig ez nem volt más, mint Közép-Európa legnagyobb, az újkőkorszakból származó települése és temetője, több mint 2300 sírral.

Amikor erre rájöttek, egyértelművé vált, hogy nem Kárpát-medencei, hanem Európai sőt, annál is komolyabb jelentőségű, amit találtak.

Az 1950-es évek elejétől az őskorkutatók folyamatosan fejlesztettek egy teóriát, amely szerint a növénytermesztő, állattartó gazdálkodás a Közel-Keletről 10 ezer évvel ezelőtt indult és fokozatosan terjedt el Európában, úgy, hogy a faluszerű települések délkelet-északnyugati irányban haladva a folyók mentén alakultak ki. A Tolna megyében végzett régészeti kutatások éppen ezt igazolták.

„Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt, az egész Európa társadalmának minőségét és fejlődését befolyásolta„

– mondta Bánffy Eszter, a projektet vezető régész, a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója és az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója. ”Az itt élő emberek csoportjai innen vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt környékére egészen Krakkóig, és terjesztették el a tudásukat a kontinensen. Az élelemtermelés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés, a kerámia készítés ismeretei és a genetika szálai is mind a Kárpát-medencébe vezetnek. 7500 évvel ezelőtt, a Dunántúl közepén, a Balaton vidékén történt meg ez a jelentős átalakulás. Mindezt nem úgy kell elképzelni, mint valami bevonulást, sokkal inkább keveredésről, lassú áttételekről, együttműködésről van szó, ahogy az itt élő emberek, a Balkán felől érkező földművesekkel kicserélték a tudásukat.

Ez volt az a szikra, amiből az európai civilizáció kipattant.”

Bánffy Eszter azt mondja, a világ tíz legjobb régészeti projektje közé úgy lehet bekerülni a Shanghai Archaeology Forum-on, ha egy kutatással valami olyan újszerű és fontos tudás birtokába juthatunk, ami megváltoztatja az emberiség múltjával kapcsolatos tudásunkat. Ezzel a díjjal, ezt a jelentőségét ismerték el a munkának.

Múzeum és könyv is készül a páratlan leletekből

A lelőhely komplex régészeti feldolgozása az ásatások lezárása óta tart. Bánffy Eszter és munkatársai geológusokkal, geokémikusokkal, biológusokkal, anyagtudományi szakemberekkel, tudománytörténészekkel, sőt, szociológusokkal, pszichológusokkal is együtt dolgoznak azért, hogy a lehető legtágabb összefüggésekben vizsgálják a sok évezreddel ezelőtti világból megmaradt puzzle töredékes darabjait. A feltárás során több mint egymillió lelet került elő, ha ezek feldolgozása befejeződik, páratlan kiállítás lehet a felbecsülhetetlen értékű ásatásból. Addig viszont több kötet is készül belőle, a következő egy magyar-angol nyelvű ismeretterjesztő kiadvány lesz, sok képpel és közérthető magyarázatokkal.

Borítókép: Illusztráció

AFP / Harlingue / Roger-Viollet

Ezek is érdekelhetik