A múmia

2018.07.16. 09:45

Régészeti aranybányát találtak Egyiptomban

Az ókori egyiptomi 26. dinasztia korából származó mumifikálóműhelyt és számos sírt tárt fel egy német-egyiptomi régészcsoport a Kairó közeli Szakkarában folyó ásatáson. A leletek között szerepel egy körülbelül 2500 éves, aranyozott múmiamaszk is.

A general view taken on July 14, 2018 shows the site of the new discovery made by an Egyptian-German mission at the Saqqara necropolis, south of Egyptian capital Cairo, with the Djoser or Zoser step pyramid (C) seen in the background alongside the remains of the King Unas Pyramid (L). Egypt's Ministry of Antiquities announced on July 14 the excavation of a mummification workshop discovered along with a communal burial place consisting of several burial chambers. The excavation is carried out by a Egyptian-German mission at the Saqqara necropolis complex south of the King Unas Pyramid. / AFP PHOTO / Khaled DESOUKI

Az ásatások két éve Unisz fáraó piramisától délre kezdődtek, ahol utoljára több mint száz éve, 1900-ban végeztek kutatásokat. A Tübingeni Egyetem régészeiből és egyiptomi régészekből álló csoport szombaton számolt be felfedezéseiről egy sajtókonferencián. A tübingeni archeológusok a modern 3D-s technológiát használták a feltáráshoz a Nílus mentén fekvő ókori nekropoliszban.

Az aranyozott múmiamaszk. Fotó: AFP / Khaled Desouki

A régészek két hónapja bukkantak rá a szaiszi-perzsa korszakból (Kr. e. 664-404), a 26. dinasztia korából származó, 30 méter mély aknára, amelyben számos sírkamra, 35 múmia, 5 szarkofág és egy fakoporsó rejtőzött. A helyszínen egy mumifikálóműhelyt is feltártak, amelyben a balzsamozáshoz használt edények voltak. A szakemberek szerint a felfedezés révén többet tudhatunk meg a 26. dinasztia korának temetkezéséről, a korabeli mumifikálásról.

A kutatócsoport ásatásainak vezetője, Ramadan Badry Huszein a sajtókonferencián elmondta: „aranybányát” jelentő leletről van szó, hiszen számos információhoz jutnak, egyebek mellett megtudhatják az olajok kémiai összetételét.

A régészcsoport másik szenzációs lelete egy erősen sérült fakoporsóból került elő: egy akár 2500 éves maszk, amelyről a kairói Egyiptomi Múzeumban végzett első vizsgálatok azt mutatták, hogy főként ezüstből áll, és részben aranyozott.

Az egyiptológusok igazi ritkaságnak tartják a leletet, mivel nagyon kevés nemesfémből készült maszk maradt fenn, az ókori egyiptomi méltóságok sírjainak többségét ugyanis már az ókorban kifosztották. Korábban két hasonló maszk került elő egyiptomi sírokból, a legutóbbi 1939-ben.

Szarkofág a szakkarai nekropoliszban. Fotó: AFP / Khaled Desouki

Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács (SCA) vezetője hangsúlyozta: „Ez csupán a kezdete egy új felfedezésnek, a régészeti helyszínen még nagyon sok munka vár az archeológusokra”. Hozzátette: az öt megtalált szarkofág közül négy érintetlenül került elő, tehát a helyszín igazán gazdag, és a feltárása nagyon ígéretes.

Borítóképünkön az ásatás helyszíne

Fotó: AFP / Khaled Desouki

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!