Az Arktisz melegedése okozza az észak-amerikai zord teleket

Ez az első kutatás, amely kimutatja a kapcsolatot a sarkvidéki régióban bekövetkezett változások és a februárban Texasban észlelt kegyetlen hideg között, mely áramkimaradást előidézve több mint 170 ember halálát és legalább 20 milliárd dollár kárt okozott.

A poláris örvény normál esetben a jeges levegőt az Északi-sarkvidék területére zárja. A meleg levegő azonban meggyengíti az örvényt, emiatt az megnyúlik és dél felé áramlik. Évenkénti meggyengüléseinek száma több mint kétszeresére emelkedett az 1980-as évek eleje óta – közölte Judah Cohen, a tanulmányt eredményező kutatás vezető szerzője, a bostoni légköri környezetkutató intézet (Atmospheric Environmental Research) szakértője.

– Ellentmondásosnak tűnik, hogy a gyorsan melegedő Arktisz növeli a szélsőséges hideg mértékét olyan távoli területen, mint Texas, de kutatásunk tanulsága, hogy

a klímaváltozással számítani kell a kiszámíthatatlanra

– mondta Cohen. A klímakutatók vitáznak azon, befolyásolja-e, és hogyan a globális felmelegedés a hidegbetöréseket: úgy vélik, összességében csökkenti a hideg napok számát, de még mindig próbálják megérteni, hogy súlyosabb hidegbetöréseket okoz-e.

Cohen kutatása az első, amely a légkörben bekövetkezett változások mérésével igyekszik magyarázni egy olyan jelenséget, amelynek okát a klímamodellek is nehezen magyarázzák. A kutatás kimutatta, milyen drámai hőmérsékleti különbségek jöttek létre az Északi-sarkvidéken belül is, melyek hatására megnyúlt és meggyengült a poláris örvény.

Ha az Anglia északi része és Skandinávia körüli terület jobban melegszik, mint a Szibéria körüli régió, a poláris örvény kelet felé nyúlik, a hideg levegő pedig Szibériától északra mozdul a poláris régión át, majd délre az Egyesült Államok középső és keleti részére.

A 2021 februári texasi hideg ennek mintapéldája – véli Jennifer Francis, a Cape Codban lévő Woodwell Klímakutató Központ munkatársa.

Borítókép: Quebec, Kanada, 2017. március 15. / Illusztrációfotó