Életmód

2015.09.28. 13:27

Az idősebb Simonyi: kis faluból indult útjára az atomfizikus

Egyházasfalu - A helyi általános iskola 2004. június 19. óta Simonyi Károly nevét viseli, és az ő szobra áll az intézmény előtt.

Tersztyánszky Krisztina

De vajon mit is tudunk Simonyi Károlyról, és mi köti őt Egyházasfaluhoz?

A 2001. október 9-én, 85 éves korában elhunyt Simonyi Károly, a kiváló mérnök, fizikus, tudós-tanár 1916. október 18-án Egyházasfaluban született, tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként. Tizennyolc éves koráig kötődött a szülőfaluhoz. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát, Simonyi Semadam Sándort, aki támogatta tanulmányait. A fiú így lett az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja.

Később Simonyi Semadam Sándor lánya, Erzsébet és annak férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. 1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt hadifogságba esett. 1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radarkísérletben. 1948-ban a Műegyetem soproni fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol a megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót, egy Van de Graaff rendszerű 1 MeV-eset. Ezért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. Itt párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később az intézet egyik igazgatóhelyettese lett. 1956-ban megválasztották az KFKI forradalmi bizottsága elnökének. Az intézményben nem történt rendbontás, ennek ellenére a forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, a hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást. Ez tette lehetővé egy elő-adássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.

Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.

Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolásként került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!