Életmód

2016.06.25. 08:25

Becsüljük meg a csalánt! - Gyógyászati célra a levelét, magolaját és gyökerét hasznosítják

E rovatban, olyan vadon termő növényeket mutatok be, amelyek ismerete katasztrófahelyzetben, a túléléshez szükséges. A „túlélés növényeinek”ismertetéséből nem maradhat ki a szerény külsejű, de annál csodálatosabb növényünk a nagy csalán.

Gyenes Csilla

Engem mindig lenyűgöz a növényneveinkben, szólásainkban, közmondásainkban visszaköszönő, a pontos megfigyeléseken alapuló népi bölcsesség. Mire gondolok? Például, amit nagyon nem becsülnek vagy mérgezőnek tartanak, azt kutya vagy farkas előtaggal, jelzővel látják el, a hasznavehetetlen növényt, a hitvány emberrel kapcsolják össze. Érdekes tény, hogy annak ellenére, hogy a csalánt már nagyon régen használják a táplálkozásban, a népi gyógyászatban szinte egyetlen pozitív szólás sem kapcsolódik hozzá.

– „Csalán és bürök jó pajtások.” A hitvány, rossz ember a hasonszőrűvel barátkozik. (A bürök tényleg egy erősen mérgező növény, míg a csalán nem az.) – „Csalánba nem üt a ménkő.” A hitvány, dörzsölt embert - akárcsak az értéktelen csalánt - nem éri baj, nem kell félteni.

Ha rendszeresen visszametsszük a csalánt, akkor mindig lesz zsenge hajtásvégünk az ételekhez (Fotó: Gyenes Csilla)

Még számtalan szólásban szerepel a csalán, de mindegyikben értéktelen gyomnövényként említik. Pedig a nagy csalán értékes tulajdonságait az egészségünk megőrzésétől, a szépségápoláson és a kertészkedésen keresztül a konyháig, sőt állataink takarmányozásáig mindenhol hasznosíthatjuk.

A nagy csalán sokfelé megtalálható, de kiváltképpen kedveli a nitrogénben dús, nyirkos, bolygatott területeket. Akár 130 centire is megnövő növény szárát és leveleit csalánszőrök borítják. Ha hozzáérünk, ezek a szőröcskék megsérülnek, és a bennük található hangyasav a bőrünkre kerülve égető érzést okoz. A levelek gyűjtésekor viseljünk kesztyűt vagy nejlonzacskót! Függőleges gyöktörzse sokágú messzire hajtó gyökérzetben folytatódik. Szára üreges, négyszögletű. Kétlaki növény a porzós és termős virágok külön egyedeken találhatóak. Virágpora allergén.

Gyógyászati célra a csalán levelét, magolaját és gyökerét hasznosítják. Régen a szárát is felhasználták, rostjaiból ruhát szőttek. Jelentős a B-, K-, U- és C-vitamin tartalma, sok klorofillt, ásványi sót, vasat, szelént tartalmaz. Milyen betegségek esetén használjuk? Diabétesz, hólyaghurut, reuma, köszvény, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut. Kiváló vértisztító, vizelethajtó, köhögéscsillapító, általános erősítő. Külsőleg, aranyér esetén ülőfürdőként, bőrkiütések borogatásaként, öblítőként korpás, zsíros hajra, pakolásként ízületi gyulladáskor. A bátrabbak reumás, fájó végtagjaikat friss csalánhajtásokkal megcsapkodhatják.

A csalánt, ha leforrázzuk, elveszti csípősségét. Alacsony kalóriájú, de magas ásványanyag tartalmú ételeket készíthetünk belőle: levest, főzeléket, húsok mellé, tésztákhoz mártásokat, lepényeket. Pompás szörp és még sör is erjeszthető belőle. Várandós kismamák óvatosan használják a csalánt teaként, ételként!

Címkék#csalán

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!