Életmód

2013.03.08. 12:29

Hajdinát az asztalra

A hajdina a régebbi korokban (és egyes területeken még ma is) a táplálkozás szerves részét képezi.

Simon Erzsébet

A hajdina rendkívül értékes élelmiszer a szénhidrát, a fehérje, az ásványi anyag, a vitamin- és rosttartalma miatt egyaránt.  

Jelentős mennyiségű kálciumot, káliumot és magnéziumot is találunk benne, emellett nyomelemeket, vasat, rezet és cinket is tartalmaz.  

Vitaminokban is gazdag: szinte minden B-vitamin, C- és E-vitamin, valamint P-vitamin is megtalálható benne.  

Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.  Nem rokona a kalászosoknak, azaz nem gabona. Amiatt sorolják mégis azok közé, mert hasonló az elkészítési módja: a lisztes magot egészben vagy hántolva, megőrölve használják fel. A gluténérzékenyek is fogyaszthatják, sőt egyes diétázók esetében (például candida albicans, egyes májbetegségek) kifejezetten ajánlható.  Érdemes kipróbálni a hajdina házi csíráztatását is, mivel a hajdinacsíra értékes, ízletes táplálék, hozzáadható salátákhoz, köretekhez, de akár önálló ételként vagy levesbetétként is megállja a helyét, frissen és szárítva is.    

Készítsünk belőle köretet, a már megunt rizs vagy krumpli helyett. Ehhez a hajdinát alapos átmosás után egy-két órára áztassuk bő vízbe. Fontos, hogy a jellegzetes-karakteres szagát elvegyük, ehhez gyakran cseréljük az áztatóvízet, sőt, az első főzővizét öntsük is le róla.  Kétszeres mennyiségű enyhén sós vízben mintegy fél órai főzést követően megpuhul. Közben érdemes kevergetni. Ha szeretjük az ízét, lehet egy apróra vágott hagymát is hozzátenni.    

A megfőtt hajdina ízvilágában nagyon hasonlít a tarhonyára, ezért kiválóan használható minden olyan ételhez köretként, melyek mellé egyébként tarhonyát kínálnánk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!