Gazdag fehérjeforrás

2018.10.10. 12:31

Luxusélelmiszerként kelendőbb a rovar

Afrika, Ázsia és Dél-Amerika számos országában a rovarok – sütve, főzve vagy nyersen – alapvető táplálékforrást jelentenek a szegényebb lakosság körében. Az ENSZ pedig mindent megtesz, hogy tovább népszerűsítse a rovarevést a világ azon elmaradt területein, ahol – hús hiányában – a fehérjebevitel máshogyan nem megoldható. Ezzel párhuzamosan Európában és Amerikában is megjelentek a rovarevők, igaz, ők leginkább luxusáron fogyasztják a grillezett tücsköt.

Eleméry Máté

Ha luxusáron kínálják őket, kelendőbbek a rovarokból készült élelmiszerek – állapították meg a Berni Egyetem kutatói. Sebastian Berger, az egyetem munkatársa kölni és St. Gallen-i kollégáival közösen megvizsgálta, milyen szerepet játszik a rovarok piacra dobásában az ár Európában és az USA-ban. Kiderült: a lisztkukacból készült hamburgernek és társainak jobb a fogadtatása, ha drágábban árulják őket. „Vizsgálataink szerint a magasan árazott rovartermékeket nemcsak jobbnak értékelték, de az értékelés javulása más termékekre is kiterjedt” – foglalta össze az eredményeket Berger. A magasabb árak tehát segíthetnek abban, hogy megváltoztassák a fogyasztók hozzáállását a rovarok fogyasztásához – összegez a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin legutóbbi számának összeállítása.

A Föld ízeltlábúinak táplálékforrásként való fokozott felhasználásáról évtizedek óta születnek tanulmányok, illetve egy-egy hivatalos ENSZ-ajánlás. Elsősorban azokon a területeken, ahol a fehérjeforrások szűkösek – például egyéb húsáru nem áll rendelkezésre –, a bogarak jelenthetik a legfőbb táplálékot.

A bogárhústól való viszolygás pedig „kinevelhető” az emberekből

– a közép-afrikai gyerekek például játék közben hangyákat, lárvákat kapnak be csemegeként, Délkelet-Ázsia városaiban járva pedig lépten-nyomon láthatunk „grillezett” tücsköt áruló utcai árusokat. Sőt még az autóval közlekedő ausztrál bennszülöttek, az aboriginek is képesek órákat vezetni azért, hogy ráakadjanak a mézesbödönhangyák egy-egy rejtekhelyére, ahol azután remek pikniket tarthatnak.

Napjainkra legalább 113 országban maradt fenn a rovarevés, azaz az entomofágia szokása – mutat rá Julieta Ramos-Elorduy, az ehető rovarok egyik legismertebb szakértője, a mexikóvárosi egyetem munkatársa. A témában az ENSZ gyakorlatilag évente rendez konferenciát, az egyre fokozódó élelmiszerválságot látva ugyanis mind fontosabbá válik a kérdés, miért nem használja ki az emberiség jobban e táplálékforrást. Mint azt Patrick B. Durst holland kutató, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének munkatársa elmondta: nem az a cél, hogy tömegesen vegyék rá az európaiakat és az amerikaiakat a rovarevésre, de bíznak abban, hogy a nyugati társadalmak is elfogadóbbak lesznek a rovarfehérjével kapcsolatban, különösen akkor, ha nem kell szembesülniük azzal, hogy valójában rovarokat esznek.

Az ENSZ szerint az emberi fogyasztásra alkalmas rovarok és csúszómászók piaca a következő fél évtizedben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő majd évente. Az ehető ízeltlábúakból származó bevétel – a Global Market Insights kutatása szerint – 2023-ra világviszonylatban akár az 522 millió dollárt (132 milliárd forintot) is elérheti.

Az eladások mintegy harmadában a kenyerek, kekszek, teasütemények, muffinok, levesek, gyümölcsitalok készítéséhez használható, porított ízeltlábúakból gyártott rovarlisztek játsszák majd a főszerepet.

Miközben az ehető rovarok éves forgalma két-három éve még a Thaiföld, Kína és Vietnam által uralt ázsiai piacon is 12 millió dollár (3 milliárd forint) környékén mozgott, a rovarfogyasztás összpiaci értéke öt év múlva már akár ennek a négyszeresét is meghaladhatja, még a Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia farvizén felzárkózó európai országokban is.

Vitairat a 19. századból

1885-ben jelent meg Vincent M. Holt rövid, 99 oldalas könyve, amelynek címe: Miért nem eszünk rovarokat? Vitairatában – amelyben receptek is szerepelnek – teljesen logikusan érvel a rovarevés mellett. Többek között fölveti, hogy sokunk undorral fintorogna, ha főtt vagy sült tücsköt tálalnának föl számunkra, de nagy örömmel vennénk, ha a rovarok „tengeri rokonai”, languszta, homár vagy más rák kerülne az asztalra. Holott a rákok általában dögevők, a rovarok jelentős része viszont friss növényekkel táplálkozik.

Borítókép: Shutterstock

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!