Megoldódhat az alvászavar

2018.10.26. 10:15

Szenzációs felfedezést tettek magyar kutatók az agyról

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. A szakemberek eredményei utat nyithatnak az alvászavarok kezelése és az altatók fejlesztése felé.

Forrás: Shutterstock.com

Fotó: tommaso79

Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely azért felelős, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát – számol be róla a Bors Online. Az agynak több olyan állapota van, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk a dolgokhoz – izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, unottan, kókadtan, vagy éppen álmosan.

A felfedezés részleteit az MTA honlapján olvasható cikk közli: mint írják, az alvászavarok, az álmatlanság joggal nevezhető népbetegségnek, hiszen a legmértéktartóbb becslések szerint is a népesség legalább 40%-a átesik életében ilyen perióduson. De mi állítja be agyunk érdeklődési szintjét? Létezik erre egy külön rendszer? A magyar kutatók felfedezése szerint igen.

Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található.

Ott, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik.

Mátyás Ferenc (balra) és Acsády László az MTA KOKI laboratóriumában
Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu

A magyar szakemberek a kísérletek sokasága után biztosak voltak benne, hogy egy olyan idegsejthálózatra bukkantak, amely igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Ez pedig a biológusok tágabb, értéksemleges értelmezésében maga a stressz, más szóval az éberségi szint (arousal), illetve agyi állapot megváltozása. Tehát bármi, ami szokatlan, reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív.

E rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki.

Hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában. Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra.

Az MTA kutatóinak tanulmánya az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!