2018.05.20. 09:00
A halaknak nem tesz jót, de édességnek mennyei: mi az?
Idén korábban kezdték a sulyommező ritkítását a Tisza-tavon. A szőnyegként elterülő növény elzárja a víztől a fényt, ezért káros a víz élővilágára - ugyanakkor nem véletlenül nevezik vízi gesztenyének is.
A szélsőségesen meleg tavaszi időjárás miatt korábban kezdték a sulyomszőnyeg ritkítását. A cél a tó megtisztítása 800 hektárnyi sulymos területtől – közölte a horgászati célú halgazdálkodási hasznosító Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pénteken az MTI-vel.
Hegedüs Gábor elmondta: a 40 éves Tisza-tó mesterségesen létrehozott létesítmény, amely folyamatos gondozást igényel. Ide tartozik a hínárkaszálás is, amire a halpusztulások elkerülése érdekében van szükség. A felszínt eltakaró, gyorsan terjedő sulyomszőnyeg ugyanis elzárja a víztől a fényt, ezért alatta szinte megszűnik az élet, csökken a haltáplálék-szervezetek száma. A kaszálás ugyanakkor jó hatással van a haltáplálék-szervezetek szaporodására, csökkenti a hajnali oxigénhiány kialakulásának esélyét, növeli a biológiai sokféleséget és a horgászható területek nagyságát, valamint megkönnyíti a vízi közlekedést is.
Mi a sulyom?
A sulyom (Trapa natans) holtágak növénye. Az általa okozott kellemetlenségek ellenére védett. Szürkésfekete termése 2-4 centiméter, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Komoly sérülést okozhat annak, aki belelép. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Keményítőben gazdag termése miatt a sulyom bizonyos időszakokban – például a török háborúk és hódoltság idején -, mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték. Régi népi nevei: a vízi gesztenye, vízi mogyoró. A népi gyógyászatban például szorulás ellen fogyasztották. Az ébenfekete héját pedig cserzőanyagnak használták.
A Tisza-tó egyik különleges specialitásának számít, hogy ott a sulyomból csokoládés desszertet is gyártanak – az abádszalóki Szabó István, az Egy csepp Tisza-tó megálmodója lekvárszerű készítménnyel tölti meg a bonbonokat.
Ezúttal négy hínárvágó egység végzi a munkát, a legtöbb területen sávos kaszálás zajlik majd, de a parti horgászhelyek térségét teljesen mentesítik a sulyomtól, a szükséges helyeken pedig közlekedő utakat alakítanak ki (a növény könnyen rátekeredik a motor csigájára és rontja a gép teljesítményét, így érdemes ezeken a területeken óvatosan haladni, vagy elkerülni őket).
Hegedüs Gábor szólt arról is, hogy bár a sporthorgász társaság saját forrásból finanszírozza a munkálatokat évek óta – idén remélik, hogy nem éri el a 10 millió forintot a ritkítás költsége – , de szeretnének erre támogatást kapni, hiszen közcélú és hatékony feladatot látnak el.
Az igazgató egy másik fontos ügyről is beszámolt: gondot jelent, hogy eltűntek az ecsetpázsitos rétek, amelyek kezdetben kitűnő ívóhelyet biztosítottak a pontyfélék számára. Ezek pótlására szeretnének az Apotán egy 200 hektáros ívó-és ivadéknevelő területet kialakítani. A beruházás engedélyes terve már elkészült, de egyelőre forráshiány miatt még nem kezdődött el. A Földművelésügyi Minisztériumtól kaptak ugyan 100 millió forintot élőhelyfenntartásra, de ezt a forrást várhatóan átcsoportosítják – mondta. A tervezett és az egész Közép-Tisza-vidék halállományára hatással bíró ívó-és ivadéknevelő terület kialakítása bruttó 650 millió forintba kerülne, és ezt a társaság nem tudja finanszírozni, a pályázatokhoz szükséges önrészt nem képes biztosítani. Mint mondta: a beruházás megvalósítása állami feladat lehetne, költségvetés függvényében.
Borítókép: Hínárkaszáló munkagéppel gyérítik a sulymot a Tisza-tavon 2014. augusztus 14-én.
Fotó: MTI / Bugány János
