Az ép beszéd kialakításáért még kamaszkorban is sokat tehetünk

A beszédproblémák megjelenési formáiról – például dadogás, hadarás, nyelvlökéses nyelés, bizonyos beszédhangok következetesen szabálytalan ejtése – már írtunk, most e gyakran pszichés eredetű zavarok hátterét és lehetséges terápiáját jártuk körül Keresztes Beáta logopédussal, gyógypedagógussal.

A tiszta beszéd kialakítását célozzák a logopédiai terápiák. Egy példa: a hiba kijavítását beszédmozgást ügyesítő gyakorlatokkal készítik elő. Ha a gyermek a kellő hangképző mozdulatok kialakítására már képes, a fonematikus (beszédhang) hallás kialakítására hallási differenciáló gyakorlatokat végeznek. Ilyenkor váltakozva ejtik a helyes és helytelen alakváltozatokat, és a gyermeknek kell eldöntenie, hogy melyik a jó. Ezt követi a hangfejlesztés, a rögzítés, majd az automatizálás. Az „r” hangnál például a felső fogak mögötti nyelvperdítést, a helyes ejtést kell megtanulni, rögzíteni és automatizálni.

Egyes terápiák azonban sokszor csak pszichológus és logopédus együttes munkájával vezetnek eredményre.

– A pszichológus sokat tud tenni az olyan típusú beszédproblémáknál, amelyek mögött lelki gond, szorongás vagy éppen a szülőkkel való kapcsolati nehézség áll, ezeket vihetik ugyanis magukkal a fiatalok kisgyermekkorukból. Szorongóvá válhatnak, ennek tünetei megjelennek a beszédben. A dadogás például, a görcsös elakadásokkal, erre utal. Először nem biztos, hogy kamaszkorban, hanem korábban, hároméves kor körül jelentkezhet, a hátterében azonban nem feltétlenül a szorongás, hanem a mondanivaló mennyisége és a kivitelezés minősége közötti egyenetlenség állhat – magyarázza a szakember. Ha a beszédfejlődésnek ebben a szakaszában fordul elő, azt életkori dadogásnak hívjuk, amely végigkísérheti az óvodás kort, hol enyhe, hol erősebb formában.

Kamaszkorban, amikor felerősödik az útkeresések miatti bizonytalanság, a szorongás kiválthatja a dadogást, még akkor is, ha a gyermeknek kis­iskolásként jó volt a beszédállapota. A beszédzavar hátterében idegrendszeri problémák, koponyatrauma és droghasználat is állhat.

A családi öröklődésre is sokszor van példa. Dadogás esetén sokat segíthet a pszichológus, ha meg tudja nyitni a kamaszt, ha tudnak együtt dolgozni. Ehhez az kell, hogy a terapeutát mint embert elfogadja a tinédzser, és az is, hogy ő maga is akarja a javulást, a változást. – Ha a páciens nagyon tudatos, motivált a beszédprobléma kijavítására, ha érett a feladatra és a napi gyakorlásra, sikerrel járhat – kell tehát a belső hajtóerő. Ha genetikai háttere van a beszédproblémának, akkor a közös terápia is szóba jöhet a szülőkkel. A gátlások oldása, a relaxáció mindkét esetben segíthet. Praktikákat, trükköket tanulhatnak meg, amelyekkel uralni tudják a beszédproblémát. Szülőként akkor teszünk jót dadogó gyerekünknek, ha nem fókuszálunk a dadogásra. Az sem segít, ha kijavítjuk vagy helyette beszélünk – a logopédus szerint az egyik legfontosabb, hogy figyeljünk a gyermekre, érezze az elfogadást. Legyünk türelmesek, próbáljunk meg pozitívan gondolkozni, és ezt közvetíteni a kamasz felé is. A terápiáról egy mondatban: nem a dadogást kezeli, hanem a dadogót.

– A felismerésben meghatározó a szülők szerepe és a gyermek hozzáállása. A logopédus, a tanárok pedig a „karmesterek”, akik útmutatót adnak. A kamaszoknál nehéz ügy a segítségkérés, nem könnyű, mégis szükséges megértetni velük, hogy nem szégyen szakembert felkeresni. Minden eset más. A foglalkozásokon – optimális esetben – egyedül vannak a tanulók a logopédussal. Egyénre lebontott terv alapján, célirányos kommunikációs és funkciófejlesztő, valamint beszédgyakorlatokon keresztül történik a beszédjavítás. Artikulációs zavar esetén mindig nagy öröm, amikor sikerül „a helyére tenni” egy-egy hangzót. Hang-, majd szótag- és szógyakorlatokkal, aztán mondatokban és szövegekben gyakorolják be az adott hangot, utána már a spontán beszédben is jól használják a gyerekek. A legegyszerűbb probléma sem oldódik meg 1-2 hét alatt, de néhány hónap, legfeljebb egy tanév alatt orvosolható a gond. Aki logopédushoz kerül, az általában iránymutatást, gyakorlást kap otthonra is: mivel a heti egy-két óra célirányos foglalkozás kevés, otthon is gyakorolni kell – hívja fel a figyelmet a szakember, és megjegyzi még: a kamaszkori rögzült beszédproblémáknak kisgyermekkorban elejét lehetne venni.

A nyelvtanulásra is kitér a szakember: nem mindegy ugyanis, hogy hány évesen tanul valaki nyelveket. Az ovis nyelvtanulás akkor szerencsés, ha a kisgyermek viszonylag érthetően, tisztán beszél már a saját anyanyelvén. Ha jól ragoz, helyesen alkot mondatokat, a nyelvi és beszédfejlettsége életkori szinten van. Aki beszédproblémákkal küzd, az inkább ne tanuljon nyelvet óvodás korban, mert az is zavart okozhat.

A Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat az iskolás korosztály ellátásáért felel – a kamaszok is ebbe a körbe tartoznak. Amíg tanulnak, fordulhatnak a szakszolgálathoz, amelynek van logopédiai ambulanciája. A vidékiek is kérhetnek segítséget: Vas megye minden járásában működik a Szakszolgálati Intézménynek egy-egy tagintézménye, és ezek mindegyikében lehetőség van a szakszolgálatok igénybevételére.