Ljungby

2018.06.01. 07:15

Ebben a svéd városkában igazán jó érzés magyarnak lenni

A település etnikai és kulturális arculatát szerencsére nem az Európán kívülről érkező bevándorlók határozzák meg. A kisváros legjelentősebb, igen megbecsült kisebbsége ugyanis ma is a magyar.

Eleméry Máté

Székely alapítók

A svédországi Ljungbyt a kisvárosi legendárium szerint 300 székely család építette gyéren lakott településből kisvárossá. Noha az épületeken mindez nem látszik – Kronoberg megye többi kistelepülése is nagyrészt így néz ki, középen főtér, főutca, valamilyen pályaudvar, illetve bevásárlóközpontok – az utcákon mégis érezni a magyar jelenlétet. Sűrű a magyar szó, gyakori a magyar nevű helyi lakos, és mindenki tudja, hogy valódi hús- és hentesárut, friss töpörtyűt, ungersk korvnak, vagyis magyar kolbásznak nevezett csípős házi disznóságokat Szabó úrtól, a délvidéki mobil hentestől érdemes vásárolni, a Willys nevű nagyáruház mögött – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.

A helyi magyar közösség gyermekeinek néptáncelőadása a Magyar Petőfi Egyesület harmincadik jubileumi ünnepségén. Forrás: www.lmpe.se

Az első magyarul beszélő alapító atyák az 1920-as években érkeztek a Trianon utáni Erdélyből. Ha nem is háromszázan, de sokan, annyian, hogy a temetőben ma sem tudunk úgy végigsétálni egy sort, hogy ne találkozzunk egy-egy néhai, megboldogult Ljungby-i honfitársunkkal, aki nem átallott – ha már magyarul élt és magyarul halt meg – magyar sírfeliratot vésetni a kőre, nevét pedig még véletlenül sem a svéd nyelv szabályai szerint „Bela Nagy”-ként, hanem Nagy Bélaként örökítette meg az emlékezni vágyó utókor számára.

Még ma is másfélezren vannak

A kisvárosban ma közel 1500 székelyt tartanak számon, nagy részük szépen őrzi az őshaza hagyományait. Ennek legfőbb terepe és fóruma a Petőfi Magyar Egyesület, ahol a magyar nyelvű gyermekek írni-olvasni tanulnak, megismerhetik hazájuk történelmét, hagyományait, ünnepeit. Kupán Botond évekig volt az egyesület elnöke, szerinte a svédországi magyarok általában, de a Ljungbyban élők különösen erősen ragaszkodnak tradícióikhoz, ha máshogyan nem, a nyelven és a magyar konyhán keresztül.

A magyar kórus előadása a Petőfi Magyar Egyesület jubileumi ünnepségén. Forrás: www.lmpe.se

„Hála a kelet-európai üzleti érzéknek, a környező települések egyikén valaki megnyitott egy magyar és román termékeket árusító üzletet, valamint van olyan hentes, aki magyaros húsárut kínál. Ez azért is fontos, mert úgy érzem, hogy mi soha nem fogunk elszakadni az otthoni konyhától – mesélt a hagyományőrzők vezetője. Több kisvállalkozást, egy mára patinássá lett bokszklubot és két vendéglőt is üzemeltetnek Ljungbyban magyarok. Noha a helyi hagyományőrzés fontossága az elmúlt években némileg csökkent, ez nagyrészt annak tudható be, hogy a technika fejlődésével egyre többen vették fel közvetlenül a kapcsolatot az anyaországban és Erdélyben hátrahagyott rokonokkal, ismerősökkel, és egyre többen – második, harmadik generációs magyarok – látogatnak haza Magyarországra vagy Romániába.

Jók az anyaországi kapcsolatok

„Manapság bárki skype-olhat a családjával, magyar digi tv-t nézhet és egy repülőjegy megvásárlása sem okoz gondot – magyarázta a csökkenő összetartás okait Botond. – Egyszerűen nincs rákényszerülve a közösség, hogy ragaszkodjon a hagyományaihoz, mert az otthoniak elérhetők a technikai vívmányok segítségével.”

Az egyesületbe sok olyan gyerek is jár, aki svéd-magyar vegyes házasságban született. Általában elmondható, hogy a városka magyar jellege a nevekben is tükröződik: még a magyarul (már) nem beszélők között is sok a magyar családnév, és ami a legérdekesebb, számos skandinávosan csengő magyar keresztnév bukkan fel a svéd helybeliek körében is: sokan nevezik gyermeküket Tibornak, Hunornak, Sándornak, Szilárdnak.

Van becsületünk

A temető mellett, festői környezetben, a környék legjobb iskolája mögött épült fel a „keleti” lakótelep. Itt elsősorban a közép-, kelet- és délkelet-európaiak élnek: magyarok, lengyelek, szerbek, románok, oroszok, albánok. Az etnikai forgatagban a közös nyelv a svéd, de szinte mindenki tud a szomszéd nyelvén is egy-két mondatot, biztos, ami biztos. Ez főleg történelmileg rosszban lévő népeknél lehet pikáns az idegen számára: az oroszul beszélő lengyel vagy az albánul próbálkozó szerb szívhez szóló látvány. De a telepen lakó erdélyi, félig román család gyermekei is kiválóan beszélnek magyarul.

Szüreti báli hangulat Ljungbyban. Forrás: www.lmpe.se

Ha az ember magyar turistaként érkezik, érdemes számítani rá, hogy előbb-utóbb, miután kiderül, honnan érkezett, vendég lesz egy sörre. A magyarokat a helyiek egyfajta alapítóként tisztelik, szinte minden érdekes számukra, ami Magyarországról, Erdélyről szól. Az elmúlt években pedig – amióta a magyar kormány migránspolitikája alapos hírverést kapott a svéd sajtóban is – különösen megnőtt az érdeklődés irántunk és (egykori és mai) országunk iránt. Ha Dél-Svédországban járunk, érdemes meglátogatni Ljungbyt, hogy meggyőződjünk róla, hazánktól több mint ezer kilométerre van egy „határon túli” település, ahol igen jó magyarnak lenni.

Borítóképünkön helyi magyar fiatalok március 15-i előadása a település Szent István-templomában.

Forrás: Petőfi Magyar Egyesület / www.lmpe.se

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!