Ilyenkor kovácsolódnak családdá

Boldogasszony ágya – így nevezte régen a néphagyomány a szülés utáni hathetes időszakot, amikor komaasszonyai úgy segítettek a frissen szült anyának, hogy a pihenésen, regenerálódáson és a babával való foglalatoskodáson kívül másra nem volt gondja. Az asszonyok helyébe vitték az ennivalóját, vezették a háztartást, gyakorlatilag mindent megcsináltak helyette, míg ő a dunyhák között a kis csecsemőjével lábadozott. Az anyának és az újszülöttnek volt ideje egymásra hangolódni, ami segítette a szoptatás beindulását is. Manapság e szép, felemelő, egyben embert próbáló időszakot alig valaki éli át zavartalanul, nyugalomban. Tudatos felkészüléssel azonban könnyíthetünk a helyzetünkön.

Hormonálisan, testileg és lelkileg is változik a kismama a gyermek születésekor. Nem lehet és nem is kell szétválasztani egymástól a lelki és a testi változásokat. Alakul a test: a gyermekágyi vérzés mennyisége először nő, az otthon töltött hetek alatt fokozatosan csökken. Elkezd visszahúzódni a méh – ezt a szoptatás erősen segíti –, bezáródik a méhszáj, a 2–4. napon megtörténik a tejbelövellés, elindul a szoptatás. Meglepetésként érheti a kismamákat az üres has szindróma – kell ugyanis néhány hét a szülés után a has visszahúzódásához. Ha valaki császármetszéssel szült, az első néhány napon fájdalmas és nehézkes lehet számára az ágyból felkelés, a mozgás. A gyermekágyas periódus milyenségét az is befolyásolja, hogy természetes úton születik-e a baba, vagy császármetszéssel, szép lassú vajúdással vagy hirtelenül. A császármetszésen belül sürgősségi vagy tervezett/programozott császármetszésben is lehet része az édesanyának. Az is megtörténhet, hogy a vajúdás közben már a szülőcsatornába került a magzat, és utána derül ki, hogy hirtelen császármetszésre van szükség. Minderre próbálhatnak felkészülni a kismamák, de még mindig jellemző, hogy nagyon megijednek, amikor megtörténik a születés, a szülés – mondja tapasztalatból Vörös Orsolya egészségpszichológus. – Mostanában a korábbihoz képest nagyobb kultúrája van az édesanyák, édesapák felkészítésének. Akár kilenc hónapon keresztül lehet járni szülésfelkészítő tanfolyamra, amit kiképzett védőnő vezet. De fogadhatunk dúlát, létezik anya-magzat kapcsolati terápia és a pszichológusok is foglalkoznak szülésfelkészítéssel. Ha stresszesebb időszak van a kismama életében, az jellemzően kihat a szülés utáni időszakra. Ilyenkor kimondottan hasznos, ha egy pszichológus segítségét kéri egyéni terápiában vagy tanácsadáson, ahol átbeszélik a stresszkezelő technikákat vagy félelmeket.

A párkapcsolati problémák is gyakoriak a várandósság kilenc hónapjában és a szülés után. Ilyenkor fordulhatunk szakemberekhez, bevonva a kispapákat is. Vörös Orsolya arra figyelmeztet: ne hanyagoljuk el az édesapákat, akiknél – és ez a legfiatalabb generációra különösen jellemző – nem ritka a depresszió, miután gyermekük születik. Egyrészt nagy felelősség hárul rájuk, amivel nehezen birkóznak meg. Másrészt egy másik szintre kerülnek át ahhoz képest, amikor sülve-főve együtt voltak a párjukkal. A szerelem gyümölcse a gyermek, mégis hirtelen változik meg sok minden. Hogyan fogják meg a gyereket, hogyan tudnak segíteni, amikor látják, hogy a párjuk szenved? Hogyan segítenek jól? A jövőtől való és egzisztenciális félelem is vegyül az érzelmeik közé. Ezenkívül az alváshiány őket is sújtja, ez determinálja a rossz hangulatot, ami elmehet akár a depresszió fázisáig is. Az a kérdés is felmerül bennük: mikor leszünk végre megint kettesben? Hiányzik a párkapcsolati intimitás, kiszorulnak, második helyre kerülhetnek. Időbe és sok energiába telik, amíg mindez rendeződik.

A pszichológus a sok beszélgetés, az állandó kommunikáció fontosságát hangsúlyozza. Ki kell mondani a félelmeket, vágyakat, érzéseket, ami az apukák részéről sokszor nehezebben megy, bár a fiatal generáció egyre nyitottabb erre. Az erőszakos kommunikáció nem vezet jóra, az sokkal inkább, ha megteremtjük a beszélgetésre a hangulatot. Indítsunk úgy: Milyen volt a napod? Hogy érezted ma magadat? – ebből elindulhat egy beszélgetés, amiből kiderül, most „hol tart” a másik. Mindig figyeljünk a jelekre, hogy mit akar közölni a párunk. Várjuk meg és biztassuk, hogy bármikor bármit elmondhat. Tény, hogy erre nehéz tekintettel lenni, amikor arra koncentrálunk, hogy a babával minden rendben legyen. A beszélgetésre jó alkalom lehet a közös program – vacsora, etetés, szoptatás, fürdetés – a babával. A bizalmi helyzetben ezt kezdeményezheti mindkét fél. Jól jöhet egy gesztus is az anya elé: ha az apa felkel az etetéshez, ringatáshoz. És nagyon jó, ha vannak a családban nagyszülők és egy-egy barát, aki mozgósítható. – Talán a baráti közeg jobb azokban a szituációkban, amikor egy-két órára kell csak másra bízni a csecsemőt. A barátok sokszor könnyebben elfogadják, hogy kettesben szeretne kimozdulni egy pár, és esetleg nekik is jó próba, hogy tudnak-e vigyázni egy kis csecsemőre. Ráadásul néha olyankor születik a gyermek, amikor a nagyszülők is aktívan dolgoznak, és nem bevonhatók mondjuk egy esti kimozdulás kapcsán. Azzal, hogy a pár beül egy filmre, vacsorázik egy étteremben, ki tud szakadni a hétköznapi rutinból, újfent egymásra találnak. A jövő szempontjából is fontos, hogy ők hárman hogyan tudnak egymásra hangolódni, egy családdá kovácsolódni.

A témát egy hét múlva folytatjuk.