Mit kell tudni az élelmiszerekben található E-számokról?

Az egészségünk szoros összefüggésben áll a táplálkozási szokásainkkal, de az élelmiszerek sokszor vonzó külseje tartalom nélküli belsőt takar.

Forrás: Shutterstock

Fél tonna. Ennyi élelmiszert fogyasztunk éves szinten, a jövedelmünk majd egyharmadát erre költve. A széles kínálatból azonban a magyar lakosság mindössze 15-20 százaléka választ tudatosan, a nagy többségnek fogalma sincs róla, hogy a kosarába kerülő termék milyen összetevőket tartalmaz, és azok hogyan hatnak a szervezetére. Hogy ez miért fontos? Azért, mert a betegségek 40-60 százaléka táplálkozásfüggő. Ami egyben azt is jelenti, hogy ha jót és jól eszünk, egészségesek maradhatunk. Ám ember legyen a talpán, aki képes megállapítani, hogy az adalékanyagok segítségével tartósított és „feltuningolt” élelmiszerek közül melyik hasznos, és melyik az, ami csak annak mutatja magát...

Gyümölcsjoghurt

Valójában mi adja a színét?

Az emberek általában az egészséges ételek közé sorolják, de a szakemberek már nem ilyen lelkesek. Tízből nyolc joghurt ugyanis nem a hozzákevert nagy mennyiségű gyümölcsnek köszönheti élénk színét. Jó esetben csak céklával csinosítják, a rosszabbik forgatókönyv szerint viszont például a kárminsav (E 120) nevű színezőanyaggal, amit a bíbortetű testéből nyernek ki.

A termék üde és édes ízét sem a napon érlelt gyümölcs adja. A joghurt legfeljebb gyümölcskoncentrátumot tartalmaz, amit felhasználás előtt amúgy is hőkezelnek, garantáltan elpusztítva ezzel a még benne található vitaminokat. A gyümölcsös ízről döntően az aromák gondoskodnak, míg a kellő édességről a hozzáadott cukor. A diétás termékeket általában aszpartámmal (E 951) édesítik, ami a vércukorszintet ugyan nem dobja meg, viszont neurológiai tüneteket okozhat.

Helyette: Vásároljon natúr joghurtot, és turmixolja össze friss gyümölccsel

Parizer, virsli

A „mindent bele” elv

Otto von Bismarck német kancellár egyszer úgy fogalmazott: „A törvények olyanok, mint a kolbász. Jobb, ha nincs ott az ember, amikor készülnek.” Mivel az élelmiszeripar profitorientált ágazat, a gyártók igyekeznek mindent felhasználni. Emiatt a hús feldolgozása során keletkezett maradékot, az úgynevezett nyesedéket (pl. csont, inak, bőr, belsőségek) sem dobják ki. Ledarálják, szójafehérjével dolgozzák össze, módosított keményítővel, zselésítővel, állományjavítókkal keverik, és már kész is a húskészítmény. Ami színhúst ugyan alig tartalmaz, és a tápértéke is alacsony, de mivel a hozzáadott aromák miatt jóízű, sokan kedvelik. A rózsás színről egyébként a tartósítószerként alkalmazott, egészségkárosító hatású nitritek gondoskodnak.

Helyette: Érdemes hetente egyszer pulyka- vagy csirkemellet, illetve -combot lesütni, és a vékonyan felszeletelt húst fogyasztani felvágott helyett.

Kenyér

Mesterséges íz és illat...

A boltok polcain ma már jellemzően olyan kenyerek sorakoznak, amelyek tetszetős formájukat, aranybarna kérgüket nem a lisztnek, hanem a térfogatnövelőknek, sikérjavítóknak, tápsóknak és keményítőknek köszönhetik. A „gyorskenyereket” teletömik aromákkal, és mesterségesen teremtik meg a kovászízt, összetételük miatt pedig a bélrendszer csak komoly szenvedés árán tud megszabadulni tőlük.

Helyette: A jó kenyér általában nem túl tetszetős: zömök, és kevésbé légies. A fehér lisztből készült helyett válassza inkább a rozskenyeret, és próbáljon meg a kisebb pékségekben minőségi terméket találni.

Ezeket kerülje: