Öröm és...

2018.11.15. 08:50

Önnek hol áll a boldogságindexe?

Egyre több országban kezdik mérni az emberek boldogságszintjét. Sőt, már van olyan állam, ahol a kormányzati költések eredményét a polgárok hangulatának változásával is próbálják kifejezni.

Egyre divatosabb dolog boldogságindexek készítése világszerte. Sorra jelennek meg listák, amelyek felsorolják, hol milyen a polgárok kedve, vagyis hol a legjobb élni. Az ENSZ 2012 óta, minden év márciusának közepén, a “boldogság világnapjára” időzíti saját listájának bemutatását. Legutóbb ezen Finnország végzett az élen, a második Norvégia, a harmadik pedig Dánia volt. Magyarország az előző évi 75. pozícióból a 69-re lépett előre. A felsorolásban összesen 156 állam szerepelt – idézi fel cikkében a csalad.hu.

Mint írják, javában készül a világszervezet Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának jelentése a következő évi publikációhoz, nem várja meg azonban minden ország, hogy az ENSZ adataiból értesüljön, hogyan érzik magukat polgárai.

Új-Zélandon a minap jelentették be, folyamatosan vizsgálni fogják, hogy milyen hatással van az emberek jókedvére és jólétére a 2019-es költségvetés.

A brit Independent c. lapra hivatkozva a csalad.hu cikke rámutat, hogy az önkormányzatok “okos” megoldásokkal, mobilapplikációkkal és más, az emberek viselkedésére vonatkozó adatok gyűjtésével elemzik napról-napra és területenként, hogyan változik az emberek hangulata. Hasonló próbálkozásba kezdtek az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb városában, Dubajban is. A Smart Dubai Office is egy olyan technológiai alkalmazást indított, amely a városvezetőket naprakész adatokkal látja el az elköltött pénzek társadalmi, hangulati hatásáról.

Sokak szerint hamarosan a GDP helyett a boldogságindex alapján állítják majd sorba az országokat,

így rangsorolva azokban a fejlődést és értéknövekményt – az érvek szerint ez ugyanis sokkal összetettebb képet képes adni egy társadalom gazdasági és szociális állapotáról, mint pusztán az anyagi javak termelésének összessége. Ráadásul egyre többen kutatják ezt a területet – csak 2018-ban több tízezer tanulmányt publikáltak a kérdéskörben. A tudományág elég összetett, van benne többek között filozófia, pszichológia, szociológia, közgazdaságtan, kultúrantropológia, egészségügy, művészet is.

 

Bár a boldogságindex kézenfekvő mérési és összehasonlítási eszköznek tűnik, az érték meghatározásában sok a bizonytalansági tényező.

Paradoxon, hogy a boldogság nem jelent problémamentességet és teljes lelki egészséget.

A kutatások szerint ugyanis nagyon sok mentális problémával küszködő ember vallja magát boldognak, arról nem is beszélve, hogy

az ENSZ listát vezető Finnországban és Dániában kifejezetten magas az öngyilkosságok aránya.

A Dán Boldogságkutató Intézet munkatársa, Isabella Arendt a helyzetet úgy magyarázta, ha “Utópiában élnénk (vagyis minden ideális és tökéletes lenne), akkor is lennének a társadalomban boldogtalan emberek”. A mérést nehezíti, hogy a boldogság növelésére tett lépések – meglepő módon – vélhetően némileg csökkentenék az adott terület vagy ország pontszámát, vagyis látszólag növelnék az elégedetlenséget és boldogtalanságot. Más kutatásokból ugyanis az derült ki,

a kevésbé boldog emberek politikailag aktívabbak, mint a boldogak.

Tehát az ő szavuk, válaszaik sokkal nagyobb súllyal szerepelnének a kutatásban. Ráadásul hiába publikál már több mint fél évtizede az ENSZ elfogulatlannak tekinthető adatokat, a világ különböző országai közötti hatalmas különbségek szinte egyáltalán nem változtak, nem kerültek egymáshoz közelebb a lista két végén szereplő államok.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!