Élnek még betyárok Magyarországon

Az országot járva viszi hírét a betyáréletnek egy héhalmi házaspár – olvasható a nool.hu oldalán.

A leghíresebb betyár nyomán haladnak…

Valóban.

A mátrai Vidróczki Márton, ő volt, akinek a neve fennmaradt.

Ő juhokkal foglakozott. Rendszerint csak a gazdagoktól rabolt, a szegényeket nem bántotta. Számos mondát lehet hallani életéről, kalandjairól, mulatozásairól és haláláról. Aki szeretne többet megtudni a „zsiványok’’ életéről, annak A betyárok könyvét javaslom, amely kifejezetten ezzel a témával foglalkozik.

Mi a dolga manapság egy betyárnak?

Igazi értelemben vett betyár ma már nem él, csak néhány százan vagyunk, akik éltetik a hagyományokat. Ezek az emberek a hétköz­napjaikon dolgoznak, hétvégeken pedig összegyűlnek Magyarország valamelyik településén. Falunapokon és rendezvényeken mutatják be a régmúltban élt valódi betyárok életvitelét, eszközeit, fegyvereit és használati tárgyait. Mi magunk ilyenkor betyár- és paraszti ételeket főzünk a különböző vidékekre jellemző hagyományos öltözékben, és azt kínáljuk az érdeklődőknek.

Amikor pedig mindezekből összegyűlik egy bizonyos összeg, azt egy-egy nemes cél megvalósítására vagy egy bajba, szorult helyzetbe került társunk megsegítésére fordítjuk.

Hol lehet találkozni mostanság a „zsiványokkal”?

Ahogy én és férjem, Bodó János, úgy mások is

iskolákban, nyári táborokban és rendezvényeken

tartanak előadásokat, valamint eszköz-, fegyverzet- és harci bemutató­kat. Tanítunk továbbá ostorozást, íjászatot és solymászatra is oktatjuk az érdeklődőket. Disznótorokat, kocsonyafesztiválokat, falunapokat és betyártalálkozókat is szervezünk. Nógrád megyében a legnagyobb és legszínvonalasabb ilyen jellegű esemény a béri Palócfesztivál. Ez a rendezvény idén immár harmadik alkalommal, június 2-án az I. Mátraaljai betyártalálkozóval együtt lesz megtartva.

A betyárok ruházata igen egyedi…

A melegebb évszakokban bő ujjú fekete, rojtos szövet­inget viselnek mellénnyel, valamint bő szárú gatyát széles övvel. Ha hűvösebb van, fekete vagy sötétszürke posztó­ból készült csizmanadrágban, parasztingben, mellényben, számadókabátban, illetve díszes vagy hímzett cifra szűrben járnak. A parasztcsizma pedig nélkülözhetetlen. Ehhez széles karimájú fekete, kemény posztókalapot hordanak, árvalányhajjal vagy darutollal a szalagjában. A nyakukban háromszög alakú fekete kendőt viselnek, amelyet időnként álarcként is használnak. A fegyverzetüket tekintve jellemzőek a széles övre akasztott és hordott fokosok, a kampós faragott és díszített botok, a karikás ostorok, a tarsoly és a bicskatok bicskával. A nők viselete ennél sokkal tarkább. Minden egyes faluban külön-külön, egyedi szabású és színvilágú szoknyát, kötényt, alsószoknyát, blúzokat, kendőket, mellényeket és ékszereket hordanak.

Mi ennek az életstílusnak célja?

Az életstílusunkkal a régmúltban élt egyszerű emberek által kialakított emberi,

erkölcsi értékeket, a becsületességet, a bajtársiasságot, a szeretetet,

a mások iránti tiszteletet és a segítőkészséget szeretnénk az embereknek és a fiataloknak átadni. Célunk, hogy újra megismertessük és felidézzük az így élt élet gazdagságát és az általa nyert lelki békét. A dolgos életvitellel, a régi paraszti munkálatokkal az önfenntartás bemutatását, valamint a kiszolgáltatottság elkerülését kívánjuk megismertetni. Szeretnénk az elődeink és őseink életfelfogását és értékeiket átadni az utókornak.

Borítókép: Ágh Zsuzsanna és férje, Bodó János

nool.hu / Vendel Lajos