Eb-jegyzet: Döntőt kétszer?

De ez mindig is így volt a nagy világversenyek történetében. A 2010-ben vb-ezüstöt begyűjtő karate- (a spanyolokat rúgták szét), akarom mondani labdarúgó-válogatott idén pont nélkül utazhatott haza.

Nem nagy ügy, legyinthetnénk, korábban az olaszok is jártak már így. A mindenhez értő szurkoló szemében ez a hullámzó teljesítmény megbocsájthatatlan. Könnyű szapulni a nagy focinemzeteket a számítógép előtt ülve, miközben hazánk fiairól szépen hallgatunk: nem, hiszen ők igazán egyenletes teljesítményt nyújtanak, évtizedek óta ki sem jutunk az Eb-re. 

Akik tartósan ott tudtak lenni négyévente az európai elit végső döntőjében, azok az oroszok, illetve szovjetek és a németek. Előbbi nemzet ugyan legutóbb 1988-ban játszott döntőt, és azóta nem alkotott maradandót. A németek multikulturális csapata pedig ismét ott lehet a csúcson  az eddig mutatott formája alapján. Tizenhat éve tartó ellenszenvem kezd szertefoszlani, szép lassan belopják magukat a szívembe.