111 ezer forint lett a minimálbér

Ahogyan minden év januárja, úgy 2016 első hónapja is rengeteg változást hoz. Csakúgy, mint tavaly, idén is megkíséreljük a lehetetlent, és összegyűjtjük a leglényegesebb változásokat, amelyeket az új esztendő hozott. Szokás szerint lesz olyan, amiért többet kell majd fizetnünk, és lesz olyan, ami olcsóbb lesz, sőt olyan is, amely az év első napjától ingyenessé vált. Mi mással is kezdhetnénk, minthogy elmondjuk, miből élünk az idén.

MEGHATÁROZTÁK A MINIMÁLBÉR ÖSSZEGÉT

A karácsonyi töltött káposzta és halászlé alapanyagvadászat közben talán elkerülte a figyelmét, hogy szenteste előtt két nappal megállapodtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. A garantált bérminimum azoknak jár, akiknek a munkájához elengedhetetlen a legalább középfokú szakképesítés, vagyis a diplomával árkot ásóknak nem. A döntés értelmében az előbbit bruttó 111 ezer, utóbbit 129 ezer forintban határozták meg. Korábban a szakszervezetek javaslata szerint a minimálbérnek el kell érnie a bruttó 112 ezer, a garantált bérminimumnak pedig a bruttó 131 ezer forintot. A munkáltatói oldal a jövő évi minimálbérnek bruttó 110 ezer, a szakmunkás bérminimumnak pedig bruttó 128 ezer forintot ajánlott. A kormány ezek szerint a két javaslat közé lőtte be a béreket. Persze önmagában az, hogy a minimálbér összege bruttó hat, míg a garantált bérminimum összege bruttó hétezer forinttal nőtt, nem jelent semmit. A kérdés az, hogy mennyit ér a pénzünk 2016-ban. Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg. Márpedig ekkora mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 14 éve nem volt. Örülhetünk tehát, de az örömbe egy 80 milliárd forintos üröm is vegyül, ekkora terhet jelent ugyanis a munkaadóknak az említett bérnövekedés. Arról nem is beszélve, hogy minimálbérünkkel 2015-ben a világon csupán a 63., az Európai Unióban pedig a 24. legversenyképesebb ország voltunk.

NÖVEKVŐ NYUGDÍJAK, NÖVEKVŐ TB, CSÖKKENŐ SZJA

Magyarországon évek óta az a trend, hogy annyival emelik a nyugdíjak összegét, mint amennyi a forint vásárlóerejének a romlása, vagyis az infláció mértékével. Jó tudni, hogy a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege 2008 óta változatlanul 28 ezer 500 forint. Ez az összeg 2016-ban sem változik. 2015-ben az átlag nyugdíj egyébként 117 ezer forint volt, igaz, a nyugdíjasok fele ezt az összeget nem kapta meg, kétharmaduk 100 ezer forintnál kevesebből tengődik. Na de térjünk a lényegre: január elsejétől az átlagnyugdíjak 2 ezer forinttal fognak nőni. Mivel a nyugdíjakat az infláció tervezett mértékéhez (1,6 százalék) igazítják, a kormány azt ígéri, amennyiben magasabb lesz az infláció, a nyugdíjemelést is korrigálni fogják. Az emelés - akárhonnan is nézzük - nem lesz túl magas, viszont minden nyugellátás nőni fog, nem csak az öregségi. Emelkedik a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági és rehabilitációs ellátás, és baleseti járadék összege is.

2016-ban 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa. Míg a személyi jövedelemadó csökken, addig az egészségügyi szolgáltatási járulék, vagy közismertebb nevén tb, az infláció mértékével nő: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedett 2016. január 1-jétől.

KÜLÖNBSÉG JÓ ÉS ROSSZ ADÓSOK KÖZÖTT

Az áfatörvény friss módosítására nagyon oda kell figyelni, mivel mostantól rövidül az az időszak, amelyen belül érvényesíthetjük adólevonási jogunkat, az eddigi öt év helyett erre januártól már csak két évünk lesz. Ennél is fontosabb azonban, hogy 2016-tól megkezdik az adózók minősítését. Megbízható és kockázatos adózókat különböztetnek meg a jövőben. Az új minősítési rendszer szerint jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd csaknem 140 ezer adózó, őket kedvezményekben részesíti a törvény. Megbízhatónak számít az, aki legalább három éve folyamatosan működik, a tárgyévben, illetve az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének három százalékát meghaladó adókülönbözetet, nem indult ellene végrehajtási eljárás, valamint a negyedév első napján nincs 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása. Esetükben az ellenőrzési határidőt 180 napban maximálják.

Ezzel szemben kockázatos adózóknak minősülnek azok, akik megsértik az adójogszabályokat, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel. Őket szigorúbb szabályozás alá vonja a törvény, például magasabb lesz a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság, az ellenőrzési határidő pedig 60 nappal meghosszabbodik. Nagy összegű adóhiánynak számít magánszemélynél a 10 millió forint, míg másoknál 100 millió forint a határ. Az előzetes becslések szerint számuk 10-20 ezer lehet. A minősítési rendszer mintegy 525 ezer bejegyzett és mintegy 3 ezer áfaregisztrált adózót érint.

Összeállításunk következő részében mindent elmondunk az ingyenessé váló igazolványokról és arról, hogyan hullhat az ölébe akár 20 millió forint.