A betétekben bízunk

fektetik be.

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal által elkésztített Befektetési barométer című tanulmány a háztartások vagyoni helyzetét elemzi, s feltérképezi, hogy magánbefektetők mi módon fektetnének be 50 ezer eurót (az Egyesült Államokban 50 ezer dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget), és hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során - 2006 áprilisában - 16 ország 13 200 lakosát kérdezték meg.

Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dol-lárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magánvagyonról.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal által elkésztített Befektetési barométer című tanulmány a háztartások vagyoni helyzetét elemzi, s feltérképezi, hogy magánbefektetők mi módon fektetnének be 50 ezer eurót (az Egyesült Államokban 50 ezer dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget), és hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során - 2006 áprilisában - 16 ország 13 200 lakosát kérdezték meg.

Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dol-lárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magánvagyonról.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal által elkésztített Befektetési barométer című tanulmány a háztartások vagyoni helyzetét elemzi, s feltérképezi, hogy magánbefektetők mi módon fektetnének be 50 ezer eurót (az Egyesült Államokban 50 ezer dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget), és hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során - 2006 áprilisában - 16 ország 13 200 lakosát kérdezték meg.

Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dol-lárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magánvagyonról.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal által elkésztített Befektetési barométer című tanulmány a háztartások vagyoni helyzetét elemzi, s feltérképezi, hogy magánbefektetők mi módon fektetnének be 50 ezer eurót (az Egyesült Államokban 50 ezer dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget), és hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során - 2006 áprilisában - 16 ország 13 200 lakosát kérdezték meg.

Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dol-lárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magánvagyonról.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dol-lárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magánvagyonról.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban a legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer dol-lárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurónál magasabb magánvagyonról.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Közép-Európában és Magyarországon közel meg- egyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az öszszegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számot- tevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, ami- be a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarí- tási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési portfóliójában, a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

Ha rendelkezésére állna 7 millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előny-ben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej fej mellett a kötvények és az életbiztosí-tások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna az első helyen.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.

A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják. Míg Közép-Európában átlag-ban a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt, és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a ku- tatás során vizsgált többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.