A tarlóhántás öt fő célja

Végéhez közeledik az aratás, vele együtt egy gazdálkodási év is. Miután a kombájn elvégezte a munkát és a hátramaradt szalmának a betakarítása is megtörtént, következhet az utolsó munkaművelet, a tarlóhántás. Ez a munka egyben kezdete is az elkövetkezendő év talajelőkészítési tevékenységének.

A tarlóművelés alapvetően két fontos talajmunkára épül. Első a tarlóhántás, amit a tarlómaradványok zúzását követően vagy azzal egy időben végezhetünk el. A tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz - tárcsa, ásóborona, szántóföldi kultivátor, talajmaró - alkalmas. Az egymenetes felületelmunkáláshoz gyűrűs-pálcás hengert, fogast kell kapcsolni a hántóeszközhöz.

A tarlóhántásnak öt fontos célja van. Elsődleges a talaj nedvességvesztésének csökkentése. Ez a sekély hántással és a felszín lezárásával érhető el. A második cél a gyomszabályozás és a gyomirtás. A tarlóhántással kedvező talajállapot alakul ki az elpergett gyom- és kultúrnövény magvainak kikeléséhez, így azok az ápoló munkákkal megsemmisíthetők. A hántás korlátozza a kártevők és kórokozók tevékenységét is.

A harmadik cél a talaj hőforgalmának szabályozása. A sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyen művelhető lesz.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A tarlóművelés alapvetően két fontos talajmunkára épül. Első a tarlóhántás, amit a tarlómaradványok zúzását követően vagy azzal egy időben végezhetünk el. A tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz - tárcsa, ásóborona, szántóföldi kultivátor, talajmaró - alkalmas. Az egymenetes felületelmunkáláshoz gyűrűs-pálcás hengert, fogast kell kapcsolni a hántóeszközhöz.

A tarlóhántásnak öt fontos célja van. Elsődleges a talaj nedvességvesztésének csökkentése. Ez a sekély hántással és a felszín lezárásával érhető el. A második cél a gyomszabályozás és a gyomirtás. A tarlóhántással kedvező talajállapot alakul ki az elpergett gyom- és kultúrnövény magvainak kikeléséhez, így azok az ápoló munkákkal megsemmisíthetők. A hántás korlátozza a kártevők és kórokozók tevékenységét is.

A harmadik cél a talaj hőforgalmának szabályozása. A sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyen művelhető lesz.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A tarlóművelés alapvetően két fontos talajmunkára épül. Első a tarlóhántás, amit a tarlómaradványok zúzását követően vagy azzal egy időben végezhetünk el. A tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz - tárcsa, ásóborona, szántóföldi kultivátor, talajmaró - alkalmas. Az egymenetes felületelmunkáláshoz gyűrűs-pálcás hengert, fogast kell kapcsolni a hántóeszközhöz.

A tarlóhántásnak öt fontos célja van. Elsődleges a talaj nedvességvesztésének csökkentése. Ez a sekély hántással és a felszín lezárásával érhető el. A második cél a gyomszabályozás és a gyomirtás. A tarlóhántással kedvező talajállapot alakul ki az elpergett gyom- és kultúrnövény magvainak kikeléséhez, így azok az ápoló munkákkal megsemmisíthetők. A hántás korlátozza a kártevők és kórokozók tevékenységét is.

A harmadik cél a talaj hőforgalmának szabályozása. A sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyen művelhető lesz.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A tarlóhántásnak öt fontos célja van. Elsődleges a talaj nedvességvesztésének csökkentése. Ez a sekély hántással és a felszín lezárásával érhető el. A második cél a gyomszabályozás és a gyomirtás. A tarlóhántással kedvező talajállapot alakul ki az elpergett gyom- és kultúrnövény magvainak kikeléséhez, így azok az ápoló munkákkal megsemmisíthetők. A hántás korlátozza a kártevők és kórokozók tevékenységét is.

A harmadik cél a talaj hőforgalmának szabályozása. A sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyen művelhető lesz.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A tarlóhántásnak öt fontos célja van. Elsődleges a talaj nedvességvesztésének csökkentése. Ez a sekély hántással és a felszín lezárásával érhető el. A második cél a gyomszabályozás és a gyomirtás. A tarlóhántással kedvező talajállapot alakul ki az elpergett gyom- és kultúrnövény magvainak kikeléséhez, így azok az ápoló munkákkal megsemmisíthetők. A hántás korlátozza a kártevők és kórokozók tevékenységét is.

A harmadik cél a talaj hőforgalmának szabályozása. A sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyen művelhető lesz.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A harmadik cél a talaj hőforgalmának szabályozása. A sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyen művelhető lesz.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A harmadik cél a talaj hőforgalmának szabályozása. A sekély hántolt réteg jobban felmelegszik, mint alatta a bolygatatlan talaj, de csökkenti a mélyebb rétegek felmelegedését. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó gőz halmazállapotú víz a hántolt réteg alján a hőmérsékletkülönbség folytán lecsapódik, így a talaj kellően nyirkosodik, ezáltal könnyen művelhető lesz.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A negyedik cél a talaj biológiai tevékenységének előmozdítása. A nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroorganizmusok tevékenysége felélénkül, megkezdődik a tarlómaradványok átalakulása, aminek eredménye a biológiai beérés.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

Az ötödik cél a tarlómaradványok sekély talajba keverése.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.

A tarlóművelés második fázisa a hántolt tarló ápolása. Ezt néhány héttel később végezzük, amikor az árva- és gyomkelés élettevékenységét a hántásnál kissé mélyebb talajmunkával szüntetjük meg. A bolygatott felszínt be kell zárni. A tarlóhántás elmaradása rontja a megfelelő minőségű őszi művetés esélyét.