Itt a repcevetés ideje

Az idei kedvező betakarítási eredmények és az ígéretesnek tűnő piaci kilátások hatására minden bizonnyal megnő az őszi káposztarepce vetésterülete. Bizonyára többen lesznek, akik először fognak bele termesztésébe. A tapasztalt, több éve repcét termelő gazda is majd minden évben találkozik új jelenségekkel, új fajtákkal, hibridekkel, termesztéstechnológiai eljárásokkal. A repcetermesztés nagy gondosságot igényel, de a növény képes meghálálni a törődést.

Az ősszel legkorábban földbe kerülő növényünkről elevenítsük fel a termesztés egyes fázisainak, főleg őszre vonatkozó követelményeit. Elővetemény tekintetében legjobb a borsó. Jelentéktelen területen termesztik a megyében. Jó elővetemény ugyancsak mindegyik kalászos gabona. Lényeges, hogy a szalmát minél apróbbra vágva a tarlómaradványok-kal együtt időben bedolgozzuk. Nem árt, ha némi nitrogénműtrágyával vagy baktériumtrágyával együtt kerül a földbe, mert ez a repce vetéséig - különösen, mint a mostani nedvesebb talajban - jól el is bomlik. Ez a tápanyagpótláson túl még kedvező talajszerkezetet is biztosít. Fontos, hogy vetésig a tarló ápolt állapotban legyen, igyekezzünk gyommentesen tartani, és a talajnedvességet megőrizni.

A vetés optimális ideje augusztus vége, szeptember eleje. Kedvező időjárás esetén fejlett állomány kerül a télbe, ami a kifagyás veszélyét csökkenti. Vetés előtt nyilvánvalóan gondoskodnunk kell a szakszerű táp-anyagellátásról. A repce 1 tonna magja a talajból 55 kilogramm nitrogén, 35 kilogramm foszfor, 43 kilogramm kálium hatóanyag-ban kifejezett tápanyagot vesz ki. A foszfor- és káliumszükségletet és az összes nitrogénszükségletnek nagyjából a felét még a vetés előtt dolgozzuk be a talajba. A nitrogén fennmaradó részét tavasszal, lehetőleg két-háromszori alkalommal juttassuk ki. Fordítsunk nagy figyelmet a magágykészítésre, mert a repce apró morzsás talajt kíván, hogy apró magját sekélyen egyenletes mélységbe juttathassuk a talajba. Vetőmagokból ma már számos kiváló genetikai értékű fajta és hibrid áll rendelkezésre. Az elvetendő mennyiség 3-5 kilogramm hektáronként. A kikelés után és az ősz során a repce növényvédelmet kíván. A vetőmag minden esetben csávázott legyen, mely védelmet nyújt a korai kártevőkkel szemben. A rovarkártevők megjelenését kísérjük fokozott figyelemmel. Tanácsos, sőt szükséges az ősz folyamán elvégezni a gyomirtást is.

Az ősszel legkorábban földbe kerülő növényünkről elevenítsük fel a termesztés egyes fázisainak, főleg őszre vonatkozó követelményeit. Elővetemény tekintetében legjobb a borsó. Jelentéktelen területen termesztik a megyében. Jó elővetemény ugyancsak mindegyik kalászos gabona. Lényeges, hogy a szalmát minél apróbbra vágva a tarlómaradványok-kal együtt időben bedolgozzuk. Nem árt, ha némi nitrogénműtrágyával vagy baktériumtrágyával együtt kerül a földbe, mert ez a repce vetéséig - különösen, mint a mostani nedvesebb talajban - jól el is bomlik. Ez a tápanyagpótláson túl még kedvező talajszerkezetet is biztosít. Fontos, hogy vetésig a tarló ápolt állapotban legyen, igyekezzünk gyommentesen tartani, és a talajnedvességet megőrizni.

A vetés optimális ideje augusztus vége, szeptember eleje. Kedvező időjárás esetén fejlett állomány kerül a télbe, ami a kifagyás veszélyét csökkenti. Vetés előtt nyilvánvalóan gondoskodnunk kell a szakszerű táp-anyagellátásról. A repce 1 tonna magja a talajból 55 kilogramm nitrogén, 35 kilogramm foszfor, 43 kilogramm kálium hatóanyag-ban kifejezett tápanyagot vesz ki. A foszfor- és káliumszükségletet és az összes nitrogénszükségletnek nagyjából a felét még a vetés előtt dolgozzuk be a talajba. A nitrogén fennmaradó részét tavasszal, lehetőleg két-háromszori alkalommal juttassuk ki. Fordítsunk nagy figyelmet a magágykészítésre, mert a repce apró morzsás talajt kíván, hogy apró magját sekélyen egyenletes mélységbe juttathassuk a talajba. Vetőmagokból ma már számos kiváló genetikai értékű fajta és hibrid áll rendelkezésre. Az elvetendő mennyiség 3-5 kilogramm hektáronként. A kikelés után és az ősz során a repce növényvédelmet kíván. A vetőmag minden esetben csávázott legyen, mely védelmet nyújt a korai kártevőkkel szemben. A rovarkártevők megjelenését kísérjük fokozott figyelemmel. Tanácsos, sőt szükséges az ősz folyamán elvégezni a gyomirtást is.

Az ősszel legkorábban földbe kerülő növényünkről elevenítsük fel a termesztés egyes fázisainak, főleg őszre vonatkozó követelményeit. Elővetemény tekintetében legjobb a borsó. Jelentéktelen területen termesztik a megyében. Jó elővetemény ugyancsak mindegyik kalászos gabona. Lényeges, hogy a szalmát minél apróbbra vágva a tarlómaradványok-kal együtt időben bedolgozzuk. Nem árt, ha némi nitrogénműtrágyával vagy baktériumtrágyával együtt kerül a földbe, mert ez a repce vetéséig - különösen, mint a mostani nedvesebb talajban - jól el is bomlik. Ez a tápanyagpótláson túl még kedvező talajszerkezetet is biztosít. Fontos, hogy vetésig a tarló ápolt állapotban legyen, igyekezzünk gyommentesen tartani, és a talajnedvességet megőrizni.

A vetés optimális ideje augusztus vége, szeptember eleje. Kedvező időjárás esetén fejlett állomány kerül a télbe, ami a kifagyás veszélyét csökkenti. Vetés előtt nyilvánvalóan gondoskodnunk kell a szakszerű táp-anyagellátásról. A repce 1 tonna magja a talajból 55 kilogramm nitrogén, 35 kilogramm foszfor, 43 kilogramm kálium hatóanyag-ban kifejezett tápanyagot vesz ki. A foszfor- és káliumszükségletet és az összes nitrogénszükségletnek nagyjából a felét még a vetés előtt dolgozzuk be a talajba. A nitrogén fennmaradó részét tavasszal, lehetőleg két-háromszori alkalommal juttassuk ki. Fordítsunk nagy figyelmet a magágykészítésre, mert a repce apró morzsás talajt kíván, hogy apró magját sekélyen egyenletes mélységbe juttathassuk a talajba. Vetőmagokból ma már számos kiváló genetikai értékű fajta és hibrid áll rendelkezésre. Az elvetendő mennyiség 3-5 kilogramm hektáronként. A kikelés után és az ősz során a repce növényvédelmet kíván. A vetőmag minden esetben csávázott legyen, mely védelmet nyújt a korai kártevőkkel szemben. A rovarkártevők megjelenését kísérjük fokozott figyelemmel. Tanácsos, sőt szükséges az ősz folyamán elvégezni a gyomirtást is.

A vetés optimális ideje augusztus vége, szeptember eleje. Kedvező időjárás esetén fejlett állomány kerül a télbe, ami a kifagyás veszélyét csökkenti. Vetés előtt nyilvánvalóan gondoskodnunk kell a szakszerű táp-anyagellátásról. A repce 1 tonna magja a talajból 55 kilogramm nitrogén, 35 kilogramm foszfor, 43 kilogramm kálium hatóanyag-ban kifejezett tápanyagot vesz ki. A foszfor- és káliumszükségletet és az összes nitrogénszükségletnek nagyjából a felét még a vetés előtt dolgozzuk be a talajba. A nitrogén fennmaradó részét tavasszal, lehetőleg két-háromszori alkalommal juttassuk ki. Fordítsunk nagy figyelmet a magágykészítésre, mert a repce apró morzsás talajt kíván, hogy apró magját sekélyen egyenletes mélységbe juttathassuk a talajba. Vetőmagokból ma már számos kiváló genetikai értékű fajta és hibrid áll rendelkezésre. Az elvetendő mennyiség 3-5 kilogramm hektáronként. A kikelés után és az ősz során a repce növényvédelmet kíván. A vetőmag minden esetben csávázott legyen, mely védelmet nyújt a korai kártevőkkel szemben. A rovarkártevők megjelenését kísérjük fokozott figyelemmel. Tanácsos, sőt szükséges az ősz folyamán elvégezni a gyomirtást is.

A vetés optimális ideje augusztus vége, szeptember eleje. Kedvező időjárás esetén fejlett állomány kerül a télbe, ami a kifagyás veszélyét csökkenti. Vetés előtt nyilvánvalóan gondoskodnunk kell a szakszerű táp-anyagellátásról. A repce 1 tonna magja a talajból 55 kilogramm nitrogén, 35 kilogramm foszfor, 43 kilogramm kálium hatóanyag-ban kifejezett tápanyagot vesz ki. A foszfor- és káliumszükségletet és az összes nitrogénszükségletnek nagyjából a felét még a vetés előtt dolgozzuk be a talajba. A nitrogén fennmaradó részét tavasszal, lehetőleg két-háromszori alkalommal juttassuk ki. Fordítsunk nagy figyelmet a magágykészítésre, mert a repce apró morzsás talajt kíván, hogy apró magját sekélyen egyenletes mélységbe juttathassuk a talajba. Vetőmagokból ma már számos kiváló genetikai értékű fajta és hibrid áll rendelkezésre. Az elvetendő mennyiség 3-5 kilogramm hektáronként. A kikelés után és az ősz során a repce növényvédelmet kíván. A vetőmag minden esetben csávázott legyen, mely védelmet nyújt a korai kártevőkkel szemben. A rovarkártevők megjelenését kísérjük fokozott figyelemmel. Tanácsos, sőt szükséges az ősz folyamán elvégezni a gyomirtást is.