Még jön az ingatlanadó

- Optimista alkat lévén természetesen nem zárom ki, hogy az önkormányzati választások után, talán az idei év végén vagy a jövő év elején, esetleg létrejön a kétharmados parlamenti többség, és mégis sikerül a regionális reformot elkezdeni, annál is inkább, mert szakmailag az van legjobban előkészítve. A közoktatás átalakítása várhatóan még hosszadalmasabb és konfliktusosabb lesz, mint a felsőoktatásé, az egészségügyben pedig továbbra is óriási szakmai érdek- és véleménykülönbségek vannak. Az állam, a közigazgatás működésének megreformálásából leghamarabb 2008-ban lehet megtakarítás. Így - mivel a reformoktól gyors költségvetési javulás nem várható -, az idei és a 2007-es évre maradt az adó-emelés, mint bevételnövelő eszköz. De jövőre még egy nagy adóemelés hátravan: a teljes körű ingatlan-adózási rendszer bevezetése. Nem lehet megúszni, fel kell készülni rá: az iparűzési adó megszüntetésével ugyanis ez lesz az önkormányzatok meghatározó bevétele. Ezzel az eltitkolt vagyonok megadóztatásában is jelentős változást lehetne elérni. A luxusadó nem igazán jó megoldás, a 100 milliós határ nem életszerű, hiszen ha valakinek van négy nyolcvanmillió forintos háza, a mai szabályok szerint nem fizet egy fillér luxusadót sem. Vértes András szerint a határt a húsz-huszönötmillió forint értékű ingatlannál kellene meghúzni, hogy az, akinek van egy lakótelepi lakása vagy egy kisebb falusi háza, ne legyen különadóval megterhelve. Az ingatlanok értékét az önkormányzatok állapítanák meg. Az adózási morál javítására indokoltnak tartja a szigorúbb ellenőrzéseket, de a kutató úgy véli, nem elsősorban a néhány millió forint árbevételű kis cégekre kellene koncentrálni. Azt is elképzelhetőnek tartaná, ha bizonyos értékhatárig nem évente kellene adóbevallást készíteni, hiszen egyik évről a másikra jelentősen megváltozhat a kis cégek helyzete. Tudomásul kellene venni, hogy bizonyos tevékenységek, például a ház kö-rüli munkák, nem bírják el a foglalkoztatási közterheket. Ésszerű lenne bizonyos fix összegű egészségügyi járulék bevezetése minden munkaképes korú állampolgár számára, ami az alapellátásban való részvétel jogát biztosítaná. A gazdaságkutató úgy látja, hogy a megszorító intéz-kedések hatására rendkívül gyorsan, már 2007-2008-ban látványosan csökken majd a költségvetés hiánya, s szerinte a változások többsége kiállja az alkotmányosság próbáját. A csomag elvileg 1200- 1400 milliárd forintos bevételt jelent - s mivel bizonyos hatások kioltják egymást -, reálisan ebből mintegy 1000 milliárd forint be is folyik az államkasszába. Ahhoz, hogy a hiány a GDP három százaléka alá csökkenjen, és ezt meg is tudjuk tartani, nagyon kellenek a reformok - hangsúlyozta. Az adóemelési sokk után a reformokkal olyan gyorsan kellene előrehaladni, ahogy csak lehet. Az új rendszereket úgy kell kialakítani, hogy hosszú távon biztosít-sák a költségvetés egyensúlyát, illetve a jóval alacsonyabb hiányt. - A pluszterhek persze nem használnak a vállalkozásoknak - ismerte el -, önmagában minden adóemelés rontja a versenyképességet. De alapjában véve nincs baj a versenyképességünkkel, a tények azt mutatják, hogy tavaly Magyarországra több működő tőke jött be, mint bármikor. A régióban egyébként csak néhány nálunk kisebb adómértékkel dolgozó ország van - Szlovákia, Románia, Oroszország -, de nem ezen múlik a versenyképesség. Nálunk kialakult piac van, elég rugalmas szabályozással, viszonylag fejlett munkaerőpiaccal, képzett és még mindig olcsó munkaerővel. Nincs olyan tendencia, hogy a tőke külföldre menekülne. Mint ismert, az adótörvényben végrehajtott változtatások mindegyikét megtámadták az érintett érdekképviseleti szervezetek, illetve az ellenzéki pártok. Az adócsomag, azaz a házipénztárról, a banki különadóról, az elvárt adóról, valamint az eva emeléséről szóló módosítás ellen a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete, a Fidesz- KDNP, a Magyar Bankszövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nyújtott be indítványt. Az oktatási törvénye-ket a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Fidesz kifogásolja, a nyugdíjtörvény módosítása és a vélelmezett tb-járulékalap beve-zetése miatt ugyancsak a Fidesz-KDNP, illetve önállóan a KDNP nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az elmaradt egyeztetéseket pedig a Magyar Orvosi Kamara tartja törvénybe ütközőnek. Az indítványok zömét azonban nem sürgősséggel tárgyalja majd az Alkotmánybíróság.

Reálisan számolva az Alkotmánybíróságnál megtámadott megszorító tézkedések zöme hatályba lép az-előtt, mielőtt az Alkotmánybíróság tárgyalni kezdené. Jelenleg ugyanis szünetel az Alkotmánybíróság ítélethozatali tevékenysége, így a törvénymódosítási ügyeket csak azután fogja a bíróság elnöke a bíráknak kiosztani, s az eljárás hónapokig eltarthat.

Reálisan számolva az Alkotmánybíróságnál megtámadott megszorító tézkedések zöme hatályba lép az-előtt, mielőtt az Alkotmánybíróság tárgyalni kezdené. Jelenleg ugyanis szünetel az Alkotmánybíróság ítélethozatali tevékenysége, így a törvénymódosítási ügyeket csak azután fogja a bíróság elnöke a bíráknak kiosztani, s az eljárás hónapokig eltarthat.

Reálisan számolva az Alkotmánybíróságnál megtámadott megszorító tézkedések zöme hatályba lép az-előtt, mielőtt az Alkotmánybíróság tárgyalni kezdené. Jelenleg ugyanis szünetel az Alkotmánybíróság ítélethozatali tevékenysége, így a törvénymódosítási ügyeket csak azután fogja a bíróság elnöke a bíráknak kiosztani, s az eljárás hónapokig eltarthat.