Ősi haszonnövény: hajdina

A hajdinatermesztés hagyományos, tájba illő és tájat fenntartó termesztése az Őrségben gyakorlatilag eltűnt. A zord éghajlati viszonyokhoz, a kötött, szerves anyagokban szegény, rossz vízgazdálkodású, savanyú talajhoz alkalmazkodó, a területen régen honosult haszonnövénynek számító hajdina évszázadokon keresztül az őrségi gazdálkodók egyik fontos és biztosnak tekinthető kultúrnövénye volt, hiszen a szántógazdálkodás egyéb termékei a természeti adottságok következtében itt soha nem voltak igazán versenyképesek. A termelőszövetkezetek megalakulásával azonban az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés háttérbe szorította az évszázadok során kialakult, hagyományos termelési rendszereket és terményeiket, így a hajdinát is, pedig korábban, az olajtökkel együtt a táji adottságokhoz jól alkalmazkodó kenyérnövény volt a vidéken (a két világháború között a szántóterület 12 százalékán termesztettek hajdinát). A helyiek hajdina termesztéséhez (pl. kézi vetés), aratásához (kézi aratás) és a belőle készített ételekhez kapcsolódó hagyományos tudása is lassan feledésbe merül. Pongráczék földjén azonban látni még hajdinát, s a gazda a régi fogásokat is ismeri. Idegenforgalmi célból vette a táblát, ami nem bizonyult rossz ötletnek, hiszen az idei volt a harmadik hajdinafesztivál. A rossz, hi-deg idő ellenére sokan eljöttek Kercaszomorra, hogy megismerkedjenek a hajdinatermesztés fortélyaival, a hajdina feldolgozásával. Ezt a gazda maga mutatta be, míg gyermekei a vendégeket kísérték, s válaszoltak kérdéseikre. Pongrácz Sándor tavalyi kévéket hozott a bemutatóra. Munka közben elmesélte, régen hogyan dolgozták fel a hajdinát. A kézicséplővel kicsépelték, majd kirostálták a pelyvát, vagyis kismedencében kipállták, ami annyit tesz, hogy addig rázogatja, míg a hasznavehetetlen rész kiszáll belőle. A magot aztán kiválogatták, s hirtelen egy kicsit megfőzték. Ezzel a mag héja megduzzadt, és lepattant a magról. Azután jöhetett a mozsár, amiben kitörték a magot. A mozsárban a hajdinára Pongrácz Sándor szerint (olyan közepes erőnléttel) éppen 180 ütést kell mérni a megfelelő eredmény érdekében. Ugyanez például a kölesnél 250-270 ütést jelent.

De vissza a hajdinához: Pongrácz gazda szerint az érdekes növényt a mai termelési módban fővetésként használják, régen pedig másodvetésként. A rozs aratása után felszántották a kepesorokat, abba vetették a hajdinát, s ősszel, október közepén aratták. Aztán a kévéket a padláson, rúdon szárították. Pongrácz Sándor látott még ilyet gyerekkorában, nagyapja foglalkozott a hajdinával. Ő, mint már említettük, csak a turisták kedvéért, a fesztivál miatt hozta létre a bemutatótáblát. Gondolt rá, hogy feldolgozza, s értékesíti a hajdinát, de ahhoz jelentős befektetésekre lenne szükség a családi gazdaságban. Legelőször is kombájn kellene, mert az aratás után nyolc órával ki kell szárítani, különben egy gombafajta támadja meg. Ezért a szárítóhelyiségről is gondoskodni kellene.

A hét végén a rossz idő miatt Pongráczék levágtak egy-két kévét, s hazavitték, hátha nem lesz a vendégeknek kedvük az esőben a földre menni, de azért erre is akadt vállalkozó. A több mint két méter magas, virágzó növény elnyerte a vendégek tetszését.

A fesztivál délután hajdinából készült ételek kóstolójával folytatódott, de aki jókor érkezett, tökös-mákos rétest is ehetett. Soós Ferenc biogazda hajdinából zöldséggel dúsított kását, majd hajdinalisztből perecet, bucit sütött. Volt hajdinaleves is, amit frissen szedett vargányával ízesítettek.

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

De vissza a hajdinához: Pongrácz gazda szerint az érdekes növényt a mai termelési módban fővetésként használják, régen pedig másodvetésként. A rozs aratása után felszántották a kepesorokat, abba vetették a hajdinát, s ősszel, október közepén aratták. Aztán a kévéket a padláson, rúdon szárították. Pongrácz Sándor látott még ilyet gyerekkorában, nagyapja foglalkozott a hajdinával. Ő, mint már említettük, csak a turisták kedvéért, a fesztivál miatt hozta létre a bemutatótáblát. Gondolt rá, hogy feldolgozza, s értékesíti a hajdinát, de ahhoz jelentős befektetésekre lenne szükség a családi gazdaságban. Legelőször is kombájn kellene, mert az aratás után nyolc órával ki kell szárítani, különben egy gombafajta támadja meg. Ezért a szárítóhelyiségről is gondoskodni kellene.

A hét végén a rossz idő miatt Pongráczék levágtak egy-két kévét, s hazavitték, hátha nem lesz a vendégeknek kedvük az esőben a földre menni, de azért erre is akadt vállalkozó. A több mint két méter magas, virágzó növény elnyerte a vendégek tetszését.

A fesztivál délután hajdinából készült ételek kóstolójával folytatódott, de aki jókor érkezett, tökös-mákos rétest is ehetett. Soós Ferenc biogazda hajdinából zöldséggel dúsított kását, majd hajdinalisztből perecet, bucit sütött. Volt hajdinaleves is, amit frissen szedett vargányával ízesítettek.

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

De vissza a hajdinához: Pongrácz gazda szerint az érdekes növényt a mai termelési módban fővetésként használják, régen pedig másodvetésként. A rozs aratása után felszántották a kepesorokat, abba vetették a hajdinát, s ősszel, október közepén aratták. Aztán a kévéket a padláson, rúdon szárították. Pongrácz Sándor látott még ilyet gyerekkorában, nagyapja foglalkozott a hajdinával. Ő, mint már említettük, csak a turisták kedvéért, a fesztivál miatt hozta létre a bemutatótáblát. Gondolt rá, hogy feldolgozza, s értékesíti a hajdinát, de ahhoz jelentős befektetésekre lenne szükség a családi gazdaságban. Legelőször is kombájn kellene, mert az aratás után nyolc órával ki kell szárítani, különben egy gombafajta támadja meg. Ezért a szárítóhelyiségről is gondoskodni kellene.

A hét végén a rossz idő miatt Pongráczék levágtak egy-két kévét, s hazavitték, hátha nem lesz a vendégeknek kedvük az esőben a földre menni, de azért erre is akadt vállalkozó. A több mint két méter magas, virágzó növény elnyerte a vendégek tetszését.

A fesztivál délután hajdinából készült ételek kóstolójával folytatódott, de aki jókor érkezett, tökös-mákos rétest is ehetett. Soós Ferenc biogazda hajdinából zöldséggel dúsított kását, majd hajdinalisztből perecet, bucit sütött. Volt hajdinaleves is, amit frissen szedett vargányával ízesítettek.

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

A hét végén a rossz idő miatt Pongráczék levágtak egy-két kévét, s hazavitték, hátha nem lesz a vendégeknek kedvük az esőben a földre menni, de azért erre is akadt vállalkozó. A több mint két méter magas, virágzó növény elnyerte a vendégek tetszését.

A fesztivál délután hajdinából készült ételek kóstolójával folytatódott, de aki jókor érkezett, tökös-mákos rétest is ehetett. Soós Ferenc biogazda hajdinából zöldséggel dúsított kását, majd hajdinalisztből perecet, bucit sütött. Volt hajdinaleves is, amit frissen szedett vargányával ízesítettek.

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

A hét végén a rossz idő miatt Pongráczék levágtak egy-két kévét, s hazavitték, hátha nem lesz a vendégeknek kedvük az esőben a földre menni, de azért erre is akadt vállalkozó. A több mint két méter magas, virágzó növény elnyerte a vendégek tetszését.

A fesztivál délután hajdinából készült ételek kóstolójával folytatódott, de aki jókor érkezett, tökös-mákos rétest is ehetett. Soós Ferenc biogazda hajdinából zöldséggel dúsított kását, majd hajdinalisztből perecet, bucit sütött. Volt hajdinaleves is, amit frissen szedett vargányával ízesítettek.

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

A fesztivál délután hajdinából készült ételek kóstolójával folytatódott, de aki jókor érkezett, tökös-mákos rétest is ehetett. Soós Ferenc biogazda hajdinából zöldséggel dúsított kását, majd hajdinalisztből perecet, bucit sütött. Volt hajdinaleves is, amit frissen szedett vargányával ízesítettek.

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

A fesztivál délután hajdinából készült ételek kóstolójával folytatódott, de aki jókor érkezett, tökös-mákos rétest is ehetett. Soós Ferenc biogazda hajdinából zöldséggel dúsított kását, majd hajdinalisztből perecet, bucit sütött. Volt hajdinaleves is, amit frissen szedett vargányával ízesítettek.

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon

Aki lemaradt a hajdinafesztiválról, az a héten még pótolhatja a régi eszközökkel, paraszti élettel kapcsolatos tudnivalókat, mert a Pongrácz-porta (Kercaszomor, Fő út 105.) szerepel a Hétrétország nyitott portái között, s péntekig mindennap szeretettel fogadják az érdeklődőket. Hajdinakása, leves, hajdinalisztből sütött perec: finomságok az őrségi fesztiválon