Változtatásokra szorulna

Nemrégiben lépett életbe s rakta le a honi kereskedés sarokköveit a kereskedelmi törvény. Az általa kijelölt kereteket az elkövetkezendő hónapokban több minisztériumi rendelet tölti majd fel tartalommal, s ezek egyikét - az üzletek működési rendjéről szólót - a nyár elején társadalmi vitára bocsátotta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságának tagjai élve a lehetőséggel, górcső alá vették a rendelettervezetet, amely véleményük szerint több ponton is változtatásra szorulna.

A VMKIK kereskedelmi bizottsága azt javasolja például, hogy a mozgóboltok, illetve mozgóárusok kereskedelmi tevékenységének engedélyezésekor a működési terület szerint érintett kereskedelmi és iparkamara véleménye, illetve javaslata is szerepet kapjon, hogy az önkormányzatok jegyzői az érintett terület valós igényeiről és ellátottságáról szóló valóban átfogó ismeretek birtokában hozhassák meg döntéseiket. A működési engedélyek kiadásával kapcsolatosan is fenntartásai vannak a kamarának, nevezetesen az, hogy a jegyző helyszíni szemléjébe kötelezően bevonandó érintettek - a szomszédos, közös határvonalú ingatlanok tulajdonosai, használói, kezelői stb. - széles köre akadályozhatja a rugalmas eljárást. (Főként, ha az érintettek között az üzlet megnyitásában ellenérdekelt boltos is akad...)

A bizottság azt is felveti, hogy a működési engedély iránti kérelemben valóban szükséges-e pontosan megjelölni az üzlet napi/heti nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi tevékenység számos területén, üzletpolitikai szempontokból, de akár az üzletmenetet befolyásoló külső tényezőkből fakadóan is jellemző lehet ugyanis az eseti jellegű, alkalmankénti módosított nyitva tartás. A tervezet szerint ezt csak külön engedéllyel lehetne megtenni. A VMKIK kereskedelmi bizottsága a túlzott mértékű önkormányzati bürokrácia, illetve a bírságok elkerülése érdekében javasolta, hogy a működési engedélyben csak az általános és jellemző nyitvatartási időpontok kerüljenek közlésre, s ezektől a kereskedő - persze jó szándékúan és a fogyasztó javára - alkalmi jelleggel eltérhessen.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságát elnöklő Cseri József szerint ugyancsak visszatérő probléma, hogy az ünnepek előtti, illetve a helyi hagyományokkal összefüggő közterületi árusításokkor mindig akadnak, akik a rendezvények tematikus jellegéhez nem kapcsolódó alkalmi cikkeket kínálnak. Ennek elkerülése okán a kereskedelmi bizottság szükségesnek tartja egyrészt, hogy a helyi önkormányzat állítsa össze a rendezvényen árusítható cikkek listáját, másrészt, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel karöltve ellenőrizze a rendelet betartását.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A VMKIK kereskedelmi bizottsága azt javasolja például, hogy a mozgóboltok, illetve mozgóárusok kereskedelmi tevékenységének engedélyezésekor a működési terület szerint érintett kereskedelmi és iparkamara véleménye, illetve javaslata is szerepet kapjon, hogy az önkormányzatok jegyzői az érintett terület valós igényeiről és ellátottságáról szóló valóban átfogó ismeretek birtokában hozhassák meg döntéseiket. A működési engedélyek kiadásával kapcsolatosan is fenntartásai vannak a kamarának, nevezetesen az, hogy a jegyző helyszíni szemléjébe kötelezően bevonandó érintettek - a szomszédos, közös határvonalú ingatlanok tulajdonosai, használói, kezelői stb. - széles köre akadályozhatja a rugalmas eljárást. (Főként, ha az érintettek között az üzlet megnyitásában ellenérdekelt boltos is akad...)

A bizottság azt is felveti, hogy a működési engedély iránti kérelemben valóban szükséges-e pontosan megjelölni az üzlet napi/heti nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi tevékenység számos területén, üzletpolitikai szempontokból, de akár az üzletmenetet befolyásoló külső tényezőkből fakadóan is jellemző lehet ugyanis az eseti jellegű, alkalmankénti módosított nyitva tartás. A tervezet szerint ezt csak külön engedéllyel lehetne megtenni. A VMKIK kereskedelmi bizottsága a túlzott mértékű önkormányzati bürokrácia, illetve a bírságok elkerülése érdekében javasolta, hogy a működési engedélyben csak az általános és jellemző nyitvatartási időpontok kerüljenek közlésre, s ezektől a kereskedő - persze jó szándékúan és a fogyasztó javára - alkalmi jelleggel eltérhessen.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságát elnöklő Cseri József szerint ugyancsak visszatérő probléma, hogy az ünnepek előtti, illetve a helyi hagyományokkal összefüggő közterületi árusításokkor mindig akadnak, akik a rendezvények tematikus jellegéhez nem kapcsolódó alkalmi cikkeket kínálnak. Ennek elkerülése okán a kereskedelmi bizottság szükségesnek tartja egyrészt, hogy a helyi önkormányzat állítsa össze a rendezvényen árusítható cikkek listáját, másrészt, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel karöltve ellenőrizze a rendelet betartását.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A VMKIK kereskedelmi bizottsága azt javasolja például, hogy a mozgóboltok, illetve mozgóárusok kereskedelmi tevékenységének engedélyezésekor a működési terület szerint érintett kereskedelmi és iparkamara véleménye, illetve javaslata is szerepet kapjon, hogy az önkormányzatok jegyzői az érintett terület valós igényeiről és ellátottságáról szóló valóban átfogó ismeretek birtokában hozhassák meg döntéseiket. A működési engedélyek kiadásával kapcsolatosan is fenntartásai vannak a kamarának, nevezetesen az, hogy a jegyző helyszíni szemléjébe kötelezően bevonandó érintettek - a szomszédos, közös határvonalú ingatlanok tulajdonosai, használói, kezelői stb. - széles köre akadályozhatja a rugalmas eljárást. (Főként, ha az érintettek között az üzlet megnyitásában ellenérdekelt boltos is akad...)

A bizottság azt is felveti, hogy a működési engedély iránti kérelemben valóban szükséges-e pontosan megjelölni az üzlet napi/heti nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi tevékenység számos területén, üzletpolitikai szempontokból, de akár az üzletmenetet befolyásoló külső tényezőkből fakadóan is jellemző lehet ugyanis az eseti jellegű, alkalmankénti módosított nyitva tartás. A tervezet szerint ezt csak külön engedéllyel lehetne megtenni. A VMKIK kereskedelmi bizottsága a túlzott mértékű önkormányzati bürokrácia, illetve a bírságok elkerülése érdekében javasolta, hogy a működési engedélyben csak az általános és jellemző nyitvatartási időpontok kerüljenek közlésre, s ezektől a kereskedő - persze jó szándékúan és a fogyasztó javára - alkalmi jelleggel eltérhessen.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságát elnöklő Cseri József szerint ugyancsak visszatérő probléma, hogy az ünnepek előtti, illetve a helyi hagyományokkal összefüggő közterületi árusításokkor mindig akadnak, akik a rendezvények tematikus jellegéhez nem kapcsolódó alkalmi cikkeket kínálnak. Ennek elkerülése okán a kereskedelmi bizottság szükségesnek tartja egyrészt, hogy a helyi önkormányzat állítsa össze a rendezvényen árusítható cikkek listáját, másrészt, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel karöltve ellenőrizze a rendelet betartását.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A bizottság azt is felveti, hogy a működési engedély iránti kérelemben valóban szükséges-e pontosan megjelölni az üzlet napi/heti nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi tevékenység számos területén, üzletpolitikai szempontokból, de akár az üzletmenetet befolyásoló külső tényezőkből fakadóan is jellemző lehet ugyanis az eseti jellegű, alkalmankénti módosított nyitva tartás. A tervezet szerint ezt csak külön engedéllyel lehetne megtenni. A VMKIK kereskedelmi bizottsága a túlzott mértékű önkormányzati bürokrácia, illetve a bírságok elkerülése érdekében javasolta, hogy a működési engedélyben csak az általános és jellemző nyitvatartási időpontok kerüljenek közlésre, s ezektől a kereskedő - persze jó szándékúan és a fogyasztó javára - alkalmi jelleggel eltérhessen.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságát elnöklő Cseri József szerint ugyancsak visszatérő probléma, hogy az ünnepek előtti, illetve a helyi hagyományokkal összefüggő közterületi árusításokkor mindig akadnak, akik a rendezvények tematikus jellegéhez nem kapcsolódó alkalmi cikkeket kínálnak. Ennek elkerülése okán a kereskedelmi bizottság szükségesnek tartja egyrészt, hogy a helyi önkormányzat állítsa össze a rendezvényen árusítható cikkek listáját, másrészt, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel karöltve ellenőrizze a rendelet betartását.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A bizottság azt is felveti, hogy a működési engedély iránti kérelemben valóban szükséges-e pontosan megjelölni az üzlet napi/heti nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi tevékenység számos területén, üzletpolitikai szempontokból, de akár az üzletmenetet befolyásoló külső tényezőkből fakadóan is jellemző lehet ugyanis az eseti jellegű, alkalmankénti módosított nyitva tartás. A tervezet szerint ezt csak külön engedéllyel lehetne megtenni. A VMKIK kereskedelmi bizottsága a túlzott mértékű önkormányzati bürokrácia, illetve a bírságok elkerülése érdekében javasolta, hogy a működési engedélyben csak az általános és jellemző nyitvatartási időpontok kerüljenek közlésre, s ezektől a kereskedő - persze jó szándékúan és a fogyasztó javára - alkalmi jelleggel eltérhessen.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságát elnöklő Cseri József szerint ugyancsak visszatérő probléma, hogy az ünnepek előtti, illetve a helyi hagyományokkal összefüggő közterületi árusításokkor mindig akadnak, akik a rendezvények tematikus jellegéhez nem kapcsolódó alkalmi cikkeket kínálnak. Ennek elkerülése okán a kereskedelmi bizottság szükségesnek tartja egyrészt, hogy a helyi önkormányzat állítsa össze a rendezvényen árusítható cikkek listáját, másrészt, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel karöltve ellenőrizze a rendelet betartását.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságát elnöklő Cseri József szerint ugyancsak visszatérő probléma, hogy az ünnepek előtti, illetve a helyi hagyományokkal összefüggő közterületi árusításokkor mindig akadnak, akik a rendezvények tematikus jellegéhez nem kapcsolódó alkalmi cikkeket kínálnak. Ennek elkerülése okán a kereskedelmi bizottság szükségesnek tartja egyrészt, hogy a helyi önkormányzat állítsa össze a rendezvényen árusítható cikkek listáját, másrészt, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel karöltve ellenőrizze a rendelet betartását.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi bizottságát elnöklő Cseri József szerint ugyancsak visszatérő probléma, hogy az ünnepek előtti, illetve a helyi hagyományokkal összefüggő közterületi árusításokkor mindig akadnak, akik a rendezvények tematikus jellegéhez nem kapcsolódó alkalmi cikkeket kínálnak. Ennek elkerülése okán a kereskedelmi bizottság szükségesnek tartja egyrészt, hogy a helyi önkormányzat állítsa össze a rendezvényen árusítható cikkek listáját, másrészt, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel karöltve ellenőrizze a rendelet betartását.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

A kamarai tagoknak az üzletek bezárására irányuló szabályozással is akadnak problémái túl szigorúnak tartják az előírásokat, illetve azt is kifogásolják, hogy a rendelet nélkülözi a lépcsőzetesség elvét.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.

Mindez esetenként méltánytalanságot eredményezhet, amit a mérlegelés szubjektív volta is befolyásolhat, vélik a kereskedők, akik szükségesnek tartanák rögzíteni, hogy az üzlethelyiség bezáratására csak a jogszabályi előírások súlyos megsértése esetén nyíljék lehetőség, illetve akkor, ha a kifogás alapjául szolgáló hiányosságokat a megszabott határidőig nem számolta fel a kereskedő.