A helyes trágyázási gyakorlatról

Körkép (ni) - Az állattartás során természetes folyamatok következtében különböző minőségű és mennyiségű istállótrágya keletkezik, amelynek elhelyezése sokszor nehéz feladatot jelent.

A gazdálkodók jól tudják, hogy a szakszerűen kezelt és tárolt istállótrágya nem hulladék, hanem az érési folyamat után a talajba visszajuttatva tápanyagként hasznosul újra.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való minél jobb megfelelés érdekében támogatást kaphatnak a gazdálkodók. Ezt a támogatást azok az állattartók vehetik igénybe, akik vállalják, hogy állattartó telepüket ezen a jogcímen korszerűsítik. Az állattartó telepeken felhalmozódott és folyamatosan termelődő szervestrágya-készletek csökkentésének legfontosabb célja: az állattartó telepet üzemeltető gazdálkodó támogatása abban, hogy az állattartó telepen tárolt trágyát a saját tulajdonú vagy bérelt földterületén, vagy szervestrágya-elhelyezési célból más földhasználóval kötött szerződés alapján a trágyázás jó mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően használja fel.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában részt vevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágyát ebben az esetben is a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett. A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU- előírásoknak, illetve a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően végezze. Vagyis: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább ötévente el kell végeztetni a talajmintavételt, és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl. Emellett az öt százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem. Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre de-cember 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb két hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalékvizet és silólevet csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolhatja, amely legalább húsz évig ellenáll a korróziónak, és kapacitása négyhavi mennyiség tárolását biztosítja.

A gazdálkodók jól tudják, hogy a szakszerűen kezelt és tárolt istállótrágya nem hulladék, hanem az érési folyamat után a talajba visszajuttatva tápanyagként hasznosul újra.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való minél jobb megfelelés érdekében támogatást kaphatnak a gazdálkodók. Ezt a támogatást azok az állattartók vehetik igénybe, akik vállalják, hogy állattartó telepüket ezen a jogcímen korszerűsítik. Az állattartó telepeken felhalmozódott és folyamatosan termelődő szervestrágya-készletek csökkentésének legfontosabb célja: az állattartó telepet üzemeltető gazdálkodó támogatása abban, hogy az állattartó telepen tárolt trágyát a saját tulajdonú vagy bérelt földterületén, vagy szervestrágya-elhelyezési célból más földhasználóval kötött szerződés alapján a trágyázás jó mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően használja fel.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában részt vevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágyát ebben az esetben is a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett. A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU- előírásoknak, illetve a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően végezze. Vagyis: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább ötévente el kell végeztetni a talajmintavételt, és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl. Emellett az öt százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem. Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre de-cember 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb két hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalékvizet és silólevet csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolhatja, amely legalább húsz évig ellenáll a korróziónak, és kapacitása négyhavi mennyiség tárolását biztosítja.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való minél jobb megfelelés érdekében támogatást kaphatnak a gazdálkodók. Ezt a támogatást azok az állattartók vehetik igénybe, akik vállalják, hogy állattartó telepüket ezen a jogcímen korszerűsítik. Az állattartó telepeken felhalmozódott és folyamatosan termelődő szervestrágya-készletek csökkentésének legfontosabb célja: az állattartó telepet üzemeltető gazdálkodó támogatása abban, hogy az állattartó telepen tárolt trágyát a saját tulajdonú vagy bérelt földterületén, vagy szervestrágya-elhelyezési célból más földhasználóval kötött szerződés alapján a trágyázás jó mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően használja fel.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában részt vevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágyát ebben az esetben is a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett. A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU- előírásoknak, illetve a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően végezze. Vagyis: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább ötévente el kell végeztetni a talajmintavételt, és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl. Emellett az öt százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem. Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre de-cember 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb két hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalékvizet és silólevet csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolhatja, amely legalább húsz évig ellenáll a korróziónak, és kapacitása négyhavi mennyiség tárolását biztosítja.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való minél jobb megfelelés érdekében támogatást kaphatnak a gazdálkodók. Ezt a támogatást azok az állattartók vehetik igénybe, akik vállalják, hogy állattartó telepüket ezen a jogcímen korszerűsítik. Az állattartó telepeken felhalmozódott és folyamatosan termelődő szervestrágya-készletek csökkentésének legfontosabb célja: az állattartó telepet üzemeltető gazdálkodó támogatása abban, hogy az állattartó telepen tárolt trágyát a saját tulajdonú vagy bérelt földterületén, vagy szervestrágya-elhelyezési célból más földhasználóval kötött szerződés alapján a trágyázás jó mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően használja fel.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában részt vevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágyát ebben az esetben is a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett. A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU- előírásoknak, illetve a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően végezze. Vagyis: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább ötévente el kell végeztetni a talajmintavételt, és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl. Emellett az öt százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem. Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre de-cember 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb két hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalékvizet és silólevet csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolhatja, amely legalább húsz évig ellenáll a korróziónak, és kapacitása négyhavi mennyiség tárolását biztosítja.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában részt vevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágyát ebben az esetben is a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett. A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU- előírásoknak, illetve a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően végezze. Vagyis: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább ötévente el kell végeztetni a talajmintavételt, és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl. Emellett az öt százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem. Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre de-cember 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb két hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalékvizet és silólevet csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolhatja, amely legalább húsz évig ellenáll a korróziónak, és kapacitása négyhavi mennyiség tárolását biztosítja.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában részt vevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágyát ebben az esetben is a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett. A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU- előírásoknak, illetve a trágyázás helyes mezőgazdasági gyakorlatának megfelelően végezze. Vagyis: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább ötévente el kell végeztetni a talajmintavételt, és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl. Emellett az öt százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem. Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre de-cember 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb két hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalékvizet és silólevet csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolhatja, amely legalább húsz évig ellenáll a korróziónak, és kapacitása négyhavi mennyiség tárolását biztosítja.