Gazdaság

2007.08.08. 02:28

Szegény magyarok

Szombathely (VN) - Az elmúlt években a lakosság megtakarításokkal rendelkező rétege folyamatosan csökkent. Magyarország a közép-európai szintet sem éri el.

Csermák Zoltán

A magyar lakosság 76 százaléka egyáltalán nem fektet be, miközben Nyugat-Európában ez az arány csak 44 százalék, Kelet-Európában 66 százalék, az USA-ban pedig mindössze 43 százalék - derül ki a GfK Hungária és a Wall Street Journal európai kiadásával közös nemzetközi felméréséből.

A befektetési barométert 2007. március-áprilisban 15 országban mintegy 11 ezer 445 személy megkérdezése alapján készítették.

A felmérés szerint Nyugat-Európában a háztartások 12 százaléka rendelkezik 50 ezer eurónál nagyobb pénzvagyonnal - ami 12 millió 350 ezer forint, 247 forint /euró árfolyamon számolva. A vizsgálat Közép-Európában és Magyarországon a 25 ezer euró - 6 millió175 ezer forint - fölötti pénzvagyonokat vizsgálta: az adatok szerint ilyen vagyona Közép-Európában a lakosság 2 százalékának van, míg Magyarországon 1 százalékának.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A befektetési barométert 2007. március-áprilisban 15 országban mintegy 11 ezer 445 személy megkérdezése alapján készítették.

A felmérés szerint Nyugat-Európában a háztartások 12 százaléka rendelkezik 50 ezer eurónál nagyobb pénzvagyonnal - ami 12 millió 350 ezer forint, 247 forint /euró árfolyamon számolva. A vizsgálat Közép-Európában és Magyarországon a 25 ezer euró - 6 millió175 ezer forint - fölötti pénzvagyonokat vizsgálta: az adatok szerint ilyen vagyona Közép-Európában a lakosság 2 százalékának van, míg Magyarországon 1 százalékának.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A befektetési barométert 2007. március-áprilisban 15 országban mintegy 11 ezer 445 személy megkérdezése alapján készítették.

A felmérés szerint Nyugat-Európában a háztartások 12 százaléka rendelkezik 50 ezer eurónál nagyobb pénzvagyonnal - ami 12 millió 350 ezer forint, 247 forint /euró árfolyamon számolva. A vizsgálat Közép-Európában és Magyarországon a 25 ezer euró - 6 millió175 ezer forint - fölötti pénzvagyonokat vizsgálta: az adatok szerint ilyen vagyona Közép-Európában a lakosság 2 százalékának van, míg Magyarországon 1 százalékának.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A felmérés szerint Nyugat-Európában a háztartások 12 százaléka rendelkezik 50 ezer eurónál nagyobb pénzvagyonnal - ami 12 millió 350 ezer forint, 247 forint /euró árfolyamon számolva. A vizsgálat Közép-Európában és Magyarországon a 25 ezer euró - 6 millió175 ezer forint - fölötti pénzvagyonokat vizsgálta: az adatok szerint ilyen vagyona Közép-Európában a lakosság 2 százalékának van, míg Magyarországon 1 százalékának.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A felmérés szerint Nyugat-Európában a háztartások 12 százaléka rendelkezik 50 ezer eurónál nagyobb pénzvagyonnal - ami 12 millió 350 ezer forint, 247 forint /euró árfolyamon számolva. A vizsgálat Közép-Európában és Magyarországon a 25 ezer euró - 6 millió175 ezer forint - fölötti pénzvagyonokat vizsgálta: az adatok szerint ilyen vagyona Közép-Európában a lakosság 2 százalékának van, míg Magyarországon 1 százalékának.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság által leginkább kedvelt befektetési forma 14 százalékos arányban a rövidlejáratú betét, amit 11 százalékkal az életbiztosítások és 8 százalékkal a nyugdíjalapok követnek. A részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, összesen a válaszadók 7 százaléka választotta e befektetési formákat.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

Míg az amerikaiak 22 százaléka részesíti előnyben a kockázatosabb részvény-befektetéseket, addig a nyugat-európaiak 12 százaléka, a kelet-európaiak 6 százaléka, míg a magyaroknak mindössze 2 százaléka - tájékoztat a felmérés. A magyar háztartások magánvagyonának alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy míg 2005 tavaszán még a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy több mint 25 ezer eurós pénzmegtakarítással rendelkezik, 2006 tavaszán már csak 2 százaléka, az idén pedig 1 százaléka.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A jövőbeni megtakarításokról a vizsgálat kimutatta, hogy a magyar háztartások 5 százaléka gondolja azt, hogy többet takarít majd meg, 31 százalékuk változatlan megtakarítással számol, 64 százalékuk pedig kevesebbel kalkulál, mint az előző 12 hónapban.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

A szakértők szerint a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak a következő tíz év távlatában várható, de csak akkor, ha a vásárlóerő a mostani uniós átlaghoz képest a jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra emelkedik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!