Kritikus hangok fóruma

A fórumon elsőként Huber László kőszegi polgármester, majd Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a megjelenteket, aztán dr. Parragh László következett. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke először is azt nyomatékosította, hogy Magyarországgal ellentétben külföldön a gazdasági célok megvalósítása érdekében a politikai elit hajlandó az együttműködésre és a patrióta gondolkodásra. További gond, hogy nálunk a politika mellett a gazdaságra is a dualitás jellemző, miközben a multicégeknek jól megy, a kis- és középvállalkozók megszenvedik az elmúlt hónapok történéseit, s ez még inkább így lesz, ha valódi reformok helyett az eddigi reformbarkácsolás folytatódik. Dr. Parragh László emlékeztetett, hogy a kamara többször is felhívta a figyelmet a gazdaságfejlesztési intézményrendszer rossz hatásfokú működésére, a gazdaságpolitika ellentmondásaira, persze hiába.

- Az elvonási szint növekedése is nehezíti a vállalkozók életét - húzta alá dr. Parragh László, aki rámutatott, az EU-hoz korábban csatlakozott országok közül azok lettek sikeresek, amelyek a közösségi forrásokat gazdaságfejlesztésre és nem infrastruktúra-építésre fordították. Az elnök szerint Magyarországon a turizmussal együtt a pályázati pénzek mindössze 14-15 százaléka jut közvetlen gazdaságfejlesztésre, s ez nem túl üdvözítő az ország számára.

Dr. Parragh László arra is kitért, hogy a struktúrális reformok elmaradása miatt (a bevételi oldal 362 milliárddal, viszont a kiadási is 178 milliárddal nőtt) félő, hogy az eddig meghozott áldozatok hiábavalóak voltak. Az elnök úgy gondolja, hogy a növekedés és az egyensúlyteremtés párhuzamosan is megteremthető, s a kamara ennek szellemében az adóreformok kapcsán ki is dolgozta, s a döntéshozókhoz el is jutatta elképzeléseit.

A folytatásban dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Magyarország idegenforgalmi lehetőségeiről szólt (a vele készült anyagot később közöljük), majd Huber László kőszegi polgármester ismertette a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Szavaiból, legalábbis e sorok írója számára, kiderült, hogy a kőszegiek határozott elképzelések mentén szeretnék fellendíteni városuk gazdasági életét, amelyben az új ipari parkba invitált üzemek és a bioetanol-gyár mellett az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánnak. A polgármester szerint ehhez a Jurisics-vár felújításán túl magas színvonalú szállodá(k)ra, ugyanígy az egészségturizmus szempontjából kiváló adottságok (tiszta levegő, minőségi szénsavas víz) eddiginél hatékonyabb kiaknázására, továbbá újabb turistavonzó látványosságokra (például kalandparkra, a Gyöngyös patak revitalizációjára) van szükség, és mint arról Huber László szintén szólt: a fentiek kapcsán a város már folytat is előrehaladott tárgyalásokat.

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

- Az elvonási szint növekedése is nehezíti a vállalkozók életét - húzta alá dr. Parragh László, aki rámutatott, az EU-hoz korábban csatlakozott országok közül azok lettek sikeresek, amelyek a közösségi forrásokat gazdaságfejlesztésre és nem infrastruktúra-építésre fordították. Az elnök szerint Magyarországon a turizmussal együtt a pályázati pénzek mindössze 14-15 százaléka jut közvetlen gazdaságfejlesztésre, s ez nem túl üdvözítő az ország számára.

Dr. Parragh László arra is kitért, hogy a struktúrális reformok elmaradása miatt (a bevételi oldal 362 milliárddal, viszont a kiadási is 178 milliárddal nőtt) félő, hogy az eddig meghozott áldozatok hiábavalóak voltak. Az elnök úgy gondolja, hogy a növekedés és az egyensúlyteremtés párhuzamosan is megteremthető, s a kamara ennek szellemében az adóreformok kapcsán ki is dolgozta, s a döntéshozókhoz el is jutatta elképzeléseit.

A folytatásban dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Magyarország idegenforgalmi lehetőségeiről szólt (a vele készült anyagot később közöljük), majd Huber László kőszegi polgármester ismertette a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Szavaiból, legalábbis e sorok írója számára, kiderült, hogy a kőszegiek határozott elképzelések mentén szeretnék fellendíteni városuk gazdasági életét, amelyben az új ipari parkba invitált üzemek és a bioetanol-gyár mellett az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánnak. A polgármester szerint ehhez a Jurisics-vár felújításán túl magas színvonalú szállodá(k)ra, ugyanígy az egészségturizmus szempontjából kiváló adottságok (tiszta levegő, minőségi szénsavas víz) eddiginél hatékonyabb kiaknázására, továbbá újabb turistavonzó látványosságokra (például kalandparkra, a Gyöngyös patak revitalizációjára) van szükség, és mint arról Huber László szintén szólt: a fentiek kapcsán a város már folytat is előrehaladott tárgyalásokat.

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

- Az elvonási szint növekedése is nehezíti a vállalkozók életét - húzta alá dr. Parragh László, aki rámutatott, az EU-hoz korábban csatlakozott országok közül azok lettek sikeresek, amelyek a közösségi forrásokat gazdaságfejlesztésre és nem infrastruktúra-építésre fordították. Az elnök szerint Magyarországon a turizmussal együtt a pályázati pénzek mindössze 14-15 százaléka jut közvetlen gazdaságfejlesztésre, s ez nem túl üdvözítő az ország számára.

Dr. Parragh László arra is kitért, hogy a struktúrális reformok elmaradása miatt (a bevételi oldal 362 milliárddal, viszont a kiadási is 178 milliárddal nőtt) félő, hogy az eddig meghozott áldozatok hiábavalóak voltak. Az elnök úgy gondolja, hogy a növekedés és az egyensúlyteremtés párhuzamosan is megteremthető, s a kamara ennek szellemében az adóreformok kapcsán ki is dolgozta, s a döntéshozókhoz el is jutatta elképzeléseit.

A folytatásban dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Magyarország idegenforgalmi lehetőségeiről szólt (a vele készült anyagot később közöljük), majd Huber László kőszegi polgármester ismertette a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Szavaiból, legalábbis e sorok írója számára, kiderült, hogy a kőszegiek határozott elképzelések mentén szeretnék fellendíteni városuk gazdasági életét, amelyben az új ipari parkba invitált üzemek és a bioetanol-gyár mellett az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánnak. A polgármester szerint ehhez a Jurisics-vár felújításán túl magas színvonalú szállodá(k)ra, ugyanígy az egészségturizmus szempontjából kiváló adottságok (tiszta levegő, minőségi szénsavas víz) eddiginél hatékonyabb kiaknázására, továbbá újabb turistavonzó látványosságokra (például kalandparkra, a Gyöngyös patak revitalizációjára) van szükség, és mint arról Huber László szintén szólt: a fentiek kapcsán a város már folytat is előrehaladott tárgyalásokat.

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

Dr. Parragh László arra is kitért, hogy a struktúrális reformok elmaradása miatt (a bevételi oldal 362 milliárddal, viszont a kiadási is 178 milliárddal nőtt) félő, hogy az eddig meghozott áldozatok hiábavalóak voltak. Az elnök úgy gondolja, hogy a növekedés és az egyensúlyteremtés párhuzamosan is megteremthető, s a kamara ennek szellemében az adóreformok kapcsán ki is dolgozta, s a döntéshozókhoz el is jutatta elképzeléseit.

A folytatásban dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Magyarország idegenforgalmi lehetőségeiről szólt (a vele készült anyagot később közöljük), majd Huber László kőszegi polgármester ismertette a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Szavaiból, legalábbis e sorok írója számára, kiderült, hogy a kőszegiek határozott elképzelések mentén szeretnék fellendíteni városuk gazdasági életét, amelyben az új ipari parkba invitált üzemek és a bioetanol-gyár mellett az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánnak. A polgármester szerint ehhez a Jurisics-vár felújításán túl magas színvonalú szállodá(k)ra, ugyanígy az egészségturizmus szempontjából kiváló adottságok (tiszta levegő, minőségi szénsavas víz) eddiginél hatékonyabb kiaknázására, továbbá újabb turistavonzó látványosságokra (például kalandparkra, a Gyöngyös patak revitalizációjára) van szükség, és mint arról Huber László szintén szólt: a fentiek kapcsán a város már folytat is előrehaladott tárgyalásokat.

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

Dr. Parragh László arra is kitért, hogy a struktúrális reformok elmaradása miatt (a bevételi oldal 362 milliárddal, viszont a kiadási is 178 milliárddal nőtt) félő, hogy az eddig meghozott áldozatok hiábavalóak voltak. Az elnök úgy gondolja, hogy a növekedés és az egyensúlyteremtés párhuzamosan is megteremthető, s a kamara ennek szellemében az adóreformok kapcsán ki is dolgozta, s a döntéshozókhoz el is jutatta elképzeléseit.

A folytatásban dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Magyarország idegenforgalmi lehetőségeiről szólt (a vele készült anyagot később közöljük), majd Huber László kőszegi polgármester ismertette a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Szavaiból, legalábbis e sorok írója számára, kiderült, hogy a kőszegiek határozott elképzelések mentén szeretnék fellendíteni városuk gazdasági életét, amelyben az új ipari parkba invitált üzemek és a bioetanol-gyár mellett az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánnak. A polgármester szerint ehhez a Jurisics-vár felújításán túl magas színvonalú szállodá(k)ra, ugyanígy az egészségturizmus szempontjából kiváló adottságok (tiszta levegő, minőségi szénsavas víz) eddiginél hatékonyabb kiaknázására, továbbá újabb turistavonzó látványosságokra (például kalandparkra, a Gyöngyös patak revitalizációjára) van szükség, és mint arról Huber László szintén szólt: a fentiek kapcsán a város már folytat is előrehaladott tárgyalásokat.

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

A folytatásban dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Magyarország idegenforgalmi lehetőségeiről szólt (a vele készült anyagot később közöljük), majd Huber László kőszegi polgármester ismertette a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Szavaiból, legalábbis e sorok írója számára, kiderült, hogy a kőszegiek határozott elképzelések mentén szeretnék fellendíteni városuk gazdasági életét, amelyben az új ipari parkba invitált üzemek és a bioetanol-gyár mellett az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánnak. A polgármester szerint ehhez a Jurisics-vár felújításán túl magas színvonalú szállodá(k)ra, ugyanígy az egészségturizmus szempontjából kiváló adottságok (tiszta levegő, minőségi szénsavas víz) eddiginél hatékonyabb kiaknázására, továbbá újabb turistavonzó látványosságokra (például kalandparkra, a Gyöngyös patak revitalizációjára) van szükség, és mint arról Huber László szintén szólt: a fentiek kapcsán a város már folytat is előrehaladott tárgyalásokat.

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

A folytatásban dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Magyarország idegenforgalmi lehetőségeiről szólt (a vele készült anyagot később közöljük), majd Huber László kőszegi polgármester ismertette a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Szavaiból, legalábbis e sorok írója számára, kiderült, hogy a kőszegiek határozott elképzelések mentén szeretnék fellendíteni városuk gazdasági életét, amelyben az új ipari parkba invitált üzemek és a bioetanol-gyár mellett az idegenforgalomnak is komoly szerepet szánnak. A polgármester szerint ehhez a Jurisics-vár felújításán túl magas színvonalú szállodá(k)ra, ugyanígy az egészségturizmus szempontjából kiváló adottságok (tiszta levegő, minőségi szénsavas víz) eddiginél hatékonyabb kiaknázására, továbbá újabb turistavonzó látványosságokra (például kalandparkra, a Gyöngyös patak revitalizációjára) van szükség, és mint arról Huber László szintén szólt: a fentiek kapcsán a város már folytat is előrehaladott tárgyalásokat.

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

A folytatásban a polgármester és Kovács Vince, a VMKIK elnöke aláírták a mindkét fél számára számos előnnyel kecsegtető együttműködési megállapodást, majd a Kőszeg és Vidéke Vállalkozóinak Ipartestületét elnöklő Szőnye József osztotta meg a hallgatósággal, hogy mit is gondol a magyar gazdaságról, annak intézményrendszeréről és a hatóságokról.

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...

Nos, nem sok jót... Szőnye József egyebek mellett megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozók valós támogatása csak szólam maradt, és egyébként is: a politika nem kezeli kellő súllyal a gazdaság kérdéseit, holott a kiszámíthatóság, egyben a vállalkozások nyereségtermelő képességének a biztosítása az ország elemi érdeke lenne. Szőnye József szintén nehezményezte, hogy a közbeszerzésekből kiszorulnak, vagy éppenséggel csak a sor végén állnak a helyi vállalkozások, a beszállítói programok nem nyújtanak biztonságot, s a pályázatok sem a termelő cégek érdekeit szolgálják. A szakképzés rendszere is több sebből vérzik - a legtöbb gyerek például a képességeit meghaladó iskolába jár -, s ugyancsak számos probléma forrása, hogy a vállalkozások amúgy is agyonszabályozott működését bevételcentrikus módon ellenőrzik a hatóságok. Szőnye József végül dr. Szili Katalin házelnök minapi nyilatkozatára utalt, miszerint az MSZP vonata a szakadék felé rohan. Az előadó szerint ennél nagyobb baj, hogy az ország máris ott is van...