Gazdaság

2008.05.29. 02:29

Árak és paradigmaváltás

Körkép - Legalább tíz évig a jelenlegi válság előtti szint felett maradnak a globális élelmiszerárak, amelyek paradigmaváltáson mentek át - áll az OECD és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közös jelentésben.

Burkon László

Mit lát a hétköznapi ember? Például azt, hogy - nem kis mértékben az unió nyomására - hazánkban gyakorlatilag megszűnt a cukorrépa-termesztés. Ebből az következne, hogy drágul a cukor. Mégsem kell ettől tartani, mondják az elemzők, hiszen az unióban cukorfelesleg van. Rendben. Csakhogy felesleg kezd mutatkozni szerte a világon például gabonafélékből, ám miközben jó terméskilátásokat jelentenek az arra hivatottak, sietve hozzáteszik: ezzel párhuzamosan emelkedni fog a gabonafélék ára. Ebből az következik, hogy a szegények még szegényebbek lesznek, mert még kevésbé tudják megfizetni az élelmiszert.

Nálunk például repcéből lesz hamarosan felesleg, mert ezt a növényt vetették a gazdák a cukorrépa helyére. A étolaj ára mégsem csökken, inkább elképesztő mértékben nő. Sokak szerint azért, mert a repceolaj bioüzemanyaggá minősült át, azaz amióta a mezőgazdaság egyre erőteljesebben vesz részt ipari jelle-gű gazdasági folyamatokban, törvényszerű, hogy az ipari árakkal kalkulál. Más kérdés, hogy a termelők ebből nem arányosan részesülnek. A mezőgazdaságban használatos ipari termékek és az energia ára oly mértékben megemeli a termelési költségeket, hogy azt is a fogyasztóra kénytelenek áthárítani.

De nézzük globálisan a dolgokat. Kínában állítólag 3 millió hektáron hagytak fel az idén a rizstermesztéssel, lehet, hogy ennek következtében vezettek be nemrég rizsvásárlási korlátozást az Egyesült Államokban. A korábbi rizsföldeken állati takarmányokat termelnek, mert most arra van szükség, ugyanis minden eddiginél nagyobb méreteket öltött Kínában a húsfogyasztás. Ami importtal is párosul, és ez megint csak azzal jár együtt, hogy emelkedik a világban a húsféleségek ára. Ha emelkedik, a szegények még szegényebbek lesznek, a kevésbé szegények pedig lesüllyednek a szegények sorába. Vagy ez is felülvizsgálatra szoruló szemlélet?

A cikk elején idézett elemzés szerint az élelmiszerárak tartósan magasabb síkra tolódásának oka a bioüzemanyag-ipar, valamint a fejlődő országok - például Kína - által támasztott, növekvő kereslet. Nagyjából tehát azt fogalmazta meg a jelentés, amit fentebb körvonalaztunk a hétköznapi ember szintjén. A tartós élelmiszerár-inflációt független londoni elemzők is jósolják - teszi hozzá a Világgazdaság. A Királyi Külügyi Intézet által kiadott elemzés szerint jóllehet az árkiugrások nem ismeretlenek a mezőgazdaságban, a mostani helyzetet szokatlanná teszi, hogy szinte az összes élelmiszer- és takarmányipari termékcsoport ára meredeken emelkedik. A tekintélyes londoni elemzőközpont szakértői szerint az áremelkedés fontos eleme - amely becsülhetően 30 százalékot ad a dráguláshoz - a bioüzemanyagok terjedése.

Világbanki becslés szerint 2030-ig 50 százalékkal kellene növelni az élelmiszertermelést - ezen belül 85 százalékkal a hústermelést - a várható kereslet kielégítésére. Ha termelésnövekedés, akkor árdrágulás - tehetnénk hozzá most már reflexszerűen, eddigi tapasztalatainkra hagyatkozva. Kérdés persze, a mezőgazdaság képes lesz-e egyáltalán élelmiszer-alapanyag előállítására 2030-ban, vagy csak az ipar számára dolgozik, mert ne feledjük: míg az USA-ban most ezer emberre ötszáz autó jut, addig Kínában csak 25. Lehet, hogy az európai embernek újra meg kell tanulnia berendezkedni önellátásra? Ez lenne az igazi paradigmaváltás.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!