Gazdaság

2008.05.02. 02:29

Kellenek az attrakrciók

Kőszeg (kit) - A honi turizmus fejlődési irányai, illetve a hamarosan felálló új szervezetei mellett dr. Kovács Miklós szakállamtitkár arról is beszélt lapunknak, hogy a régiók közül miért éppen a Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb uniós támogatást.

Kiss Tamás

A hivatalos adatok szerint 2007-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek összesen 7,370 millió vendéget fogadtak, akik közel 19,9 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban. Ez a vendégéjszakaszám minden idők legjobb összforgalmi eredménye: mintegy 207 ezerrel meghaladta a 2006-os év számait. A tavalyi évről szólva azt is érdemes megjegyezni, hogy nem kis részben az üdülési csekkek növekvő forgalmának köszönhetően dinamikusan bővült a belföldi vendégforgalom, az említett közel 19,9 millió vendégéj- szakából 9,81 millió a belföl-di vendégekhez fűződik, ami 2006-hoz képest 2,1 százalékos növekedést jelent.

Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára - aki a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kőszegi fórumán tartott előadást - elmondta, örvendetes, hogy tavaly összesen 42 millió turista kereste fel Magyarországot, így hosszú évek óta a tavalyi volt az első esztendő, amikor is a beutazóforgalom nem esett vissza.

- Az idei év első hónapjai a pozitív tendenciák folytatódását igazolják vissza - közölte dr. Kovács Miklós, aki szerint a turizmus a nemezeti össztermék 8,5 százalékát adja, s ezzel egyrészt több ágazatot is megelőz, nem beszélve arról, hogy minden nyolcadik foglalkoztatott közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomból él. A szakállamtitkár szerint ennek köszönhető, hogy a gazdaságfejlesztési prioritások között és az EU-s források elosztásában is viszonylag jó pozíciót tudott megszerezni a turizmus.

Dr. Kovács Miklós érdeklődésünkre szintén elmondta, hogy az említett EU-s pályázatok elosztása okán kiírt pályázatok három fő területre, az attrakció-, a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztésre koncentrálnak. Az idei évre rendelkezésre álló 160 milliárd forintból 126 milliárd jut attrakció-, vagyis vonzerőfejlesztésre (többek közt műemlék-felújításra, welness- és látogatóközpont-létesítésre), mintegy 30 milliárd fogadóképességbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre, 4,4 milliárd pedig az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment-szervezetek létrehozására.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára - aki a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kőszegi fórumán tartott előadást - elmondta, örvendetes, hogy tavaly összesen 42 millió turista kereste fel Magyarországot, így hosszú évek óta a tavalyi volt az első esztendő, amikor is a beutazóforgalom nem esett vissza.

- Az idei év első hónapjai a pozitív tendenciák folytatódását igazolják vissza - közölte dr. Kovács Miklós, aki szerint a turizmus a nemezeti össztermék 8,5 százalékát adja, s ezzel egyrészt több ágazatot is megelőz, nem beszélve arról, hogy minden nyolcadik foglalkoztatott közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomból él. A szakállamtitkár szerint ennek köszönhető, hogy a gazdaságfejlesztési prioritások között és az EU-s források elosztásában is viszonylag jó pozíciót tudott megszerezni a turizmus.

Dr. Kovács Miklós érdeklődésünkre szintén elmondta, hogy az említett EU-s pályázatok elosztása okán kiírt pályázatok három fő területre, az attrakció-, a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztésre koncentrálnak. Az idei évre rendelkezésre álló 160 milliárd forintból 126 milliárd jut attrakció-, vagyis vonzerőfejlesztésre (többek közt műemlék-felújításra, welness- és látogatóközpont-létesítésre), mintegy 30 milliárd fogadóképességbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre, 4,4 milliárd pedig az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment-szervezetek létrehozására.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára - aki a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kőszegi fórumán tartott előadást - elmondta, örvendetes, hogy tavaly összesen 42 millió turista kereste fel Magyarországot, így hosszú évek óta a tavalyi volt az első esztendő, amikor is a beutazóforgalom nem esett vissza.

- Az idei év első hónapjai a pozitív tendenciák folytatódását igazolják vissza - közölte dr. Kovács Miklós, aki szerint a turizmus a nemezeti össztermék 8,5 százalékát adja, s ezzel egyrészt több ágazatot is megelőz, nem beszélve arról, hogy minden nyolcadik foglalkoztatott közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomból él. A szakállamtitkár szerint ennek köszönhető, hogy a gazdaságfejlesztési prioritások között és az EU-s források elosztásában is viszonylag jó pozíciót tudott megszerezni a turizmus.

Dr. Kovács Miklós érdeklődésünkre szintén elmondta, hogy az említett EU-s pályázatok elosztása okán kiírt pályázatok három fő területre, az attrakció-, a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztésre koncentrálnak. Az idei évre rendelkezésre álló 160 milliárd forintból 126 milliárd jut attrakció-, vagyis vonzerőfejlesztésre (többek közt műemlék-felújításra, welness- és látogatóközpont-létesítésre), mintegy 30 milliárd fogadóképességbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre, 4,4 milliárd pedig az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment-szervezetek létrehozására.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

- Az idei év első hónapjai a pozitív tendenciák folytatódását igazolják vissza - közölte dr. Kovács Miklós, aki szerint a turizmus a nemezeti össztermék 8,5 százalékát adja, s ezzel egyrészt több ágazatot is megelőz, nem beszélve arról, hogy minden nyolcadik foglalkoztatott közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomból él. A szakállamtitkár szerint ennek köszönhető, hogy a gazdaságfejlesztési prioritások között és az EU-s források elosztásában is viszonylag jó pozíciót tudott megszerezni a turizmus.

Dr. Kovács Miklós érdeklődésünkre szintén elmondta, hogy az említett EU-s pályázatok elosztása okán kiírt pályázatok három fő területre, az attrakció-, a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztésre koncentrálnak. Az idei évre rendelkezésre álló 160 milliárd forintból 126 milliárd jut attrakció-, vagyis vonzerőfejlesztésre (többek közt műemlék-felújításra, welness- és látogatóközpont-létesítésre), mintegy 30 milliárd fogadóképességbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre, 4,4 milliárd pedig az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment-szervezetek létrehozására.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

- Az idei év első hónapjai a pozitív tendenciák folytatódását igazolják vissza - közölte dr. Kovács Miklós, aki szerint a turizmus a nemezeti össztermék 8,5 százalékát adja, s ezzel egyrészt több ágazatot is megelőz, nem beszélve arról, hogy minden nyolcadik foglalkoztatott közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomból él. A szakállamtitkár szerint ennek köszönhető, hogy a gazdaságfejlesztési prioritások között és az EU-s források elosztásában is viszonylag jó pozíciót tudott megszerezni a turizmus.

Dr. Kovács Miklós érdeklődésünkre szintén elmondta, hogy az említett EU-s pályázatok elosztása okán kiírt pályázatok három fő területre, az attrakció-, a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztésre koncentrálnak. Az idei évre rendelkezésre álló 160 milliárd forintból 126 milliárd jut attrakció-, vagyis vonzerőfejlesztésre (többek közt műemlék-felújításra, welness- és látogatóközpont-létesítésre), mintegy 30 milliárd fogadóképességbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre, 4,4 milliárd pedig az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment-szervezetek létrehozására.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Dr. Kovács Miklós érdeklődésünkre szintén elmondta, hogy az említett EU-s pályázatok elosztása okán kiírt pályázatok három fő területre, az attrakció-, a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztésre koncentrálnak. Az idei évre rendelkezésre álló 160 milliárd forintból 126 milliárd jut attrakció-, vagyis vonzerőfejlesztésre (többek közt műemlék-felújításra, welness- és látogatóközpont-létesítésre), mintegy 30 milliárd fogadóképességbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre, 4,4 milliárd pedig az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment-szervezetek létrehozására.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Dr. Kovács Miklós érdeklődésünkre szintén elmondta, hogy az említett EU-s pályázatok elosztása okán kiírt pályázatok három fő területre, az attrakció-, a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztésre koncentrálnak. Az idei évre rendelkezésre álló 160 milliárd forintból 126 milliárd jut attrakció-, vagyis vonzerőfejlesztésre (többek közt műemlék-felújításra, welness- és látogatóközpont-létesítésre), mintegy 30 milliárd fogadóképességbővítésre és szolgáltatásfejlesztésre, 4,4 milliárd pedig az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment-szervezetek létrehozására.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Ez utóbbiról szólva dr. Kovács Miklós aláhúzta, hogy szeretnék meghonosítani a turisztikai szempontból nálunk fejlettebb országokban jól működő szervezeti formát, amely egy-egy turisztikai célterület önkormányzatai, kitérségei, településcsoportjai és szolgáltatói között teremti meg az együttműködést például termék- és szolgáltatásfejlesztésben, s a termékek piacra jutásában.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Az új szervezetekhez kapcsolódó pályázatok a tervek szerint az idei év második felében jelennek meg, s dr. Kovács Miklós elmondása szerint ugyanebben az időszakban a honi idegenforgalom szempontjából egy másik fontos történésre is sor kerül, nevezetesen: elkezdődik a szakterületre vonatkozó jogszabályokat egységes mederbe terelő turizmustörvény parla- menti vitája.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Dr. Kovács Miklósnak végül feltettük a kérdést, amely talán a fentieknél is jobban érdekli a környékbeli vállalkozásokat és önkormányzatokat: az uniós forrásból a régiók közül miért éppen Nyugat-Dunántúl kapja a legkevesebb támogatást? Nem hozhatja-e a döntés azt, hogy a politikusok éppen a jól tojó tyúkot vágják le?

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

A szakállamtitkár szerint valóban nagy dilemma, hogy a turisztikai szempontból jövedelemtermelő régiók hatékonyságát érdemes-e növelni, vagy inkább felzárkóztatási célokra kell-e fordítani a pénzeket.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

- A rendelkezésre álló európai uniós források elosztásának rendkívül szigorú elvei vannak, mindez meghatározott mutatószámok alapján történik. Az uniós források legfőbb célja a kohézió megteremtése, így minél fejlettebb egy régió az egy főre eső GDP alapján, annál kevesebb támogatásra számíthat. A fejlett Nyugat-Dunántúl ezért kap kevesebb pénzt, szó sincs tehát bármiféle negatív diszkriminációról - közölte dr. Kovács Miklós.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!