Gazdaság

2008.05.22. 02:29

Világerővonalak között

Zalaegerszeg - A napokban dr. Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke előadást tartott a pénzügyi és számviteli főiskolán a magyar gazdaság nemzetközi meghatározottságáról és nyűgeiről.

PLT

- Az ország sorsát mindig a szövetségi kapcsolataink, jó vagy rossz oldalra sodródásunk határozta meg. Nem állítható, hogy a közgondolkodásban, különösen a gazdaságképünkben tudomásul vettük volna, hogy Magyar- ország, amely a világ népességének 1,5 ezrelékével, a világ GDP-jének 2 ezrelékével rendelkezik, a világkereskedelemben pedig 7 ezrelékkel bír, érdemben befolyásolhatná a nemzetközi folyamatokat. Ezzel szemben ami itt történik, az mind a nemzetközi folyamatok következménye.

A professzor megemlített néhány olyan tényezőt a világ mai folyamataiból, amelyek alapvetően meghatározzák hazánk helyzetét.

- A tudományos technikai fejlődés szétfeszíti az országhatárokat, igény van a tömeges méretű piacokra, ebből adódóan az elmúlt fél évszázadban általános jelenséggé vált a liberalizáció. Az áru, a tőke, a technológia és a szolgáltatások szabad forgalma kiszélesedett. Nagytérségi verseny alakult ki, és a versenyképesség sorsalakító tényező lett - közölte.

Ez a helyzet a nemzetközi erőteret is átalakítja, méghozzá három különféle síkon. Szervezeti értelemben úgy, hogy ma már a világ GDP-jének kétötödét, a világkereskedelem kétharmadát 500 transznacionális nagyvállalat alakítja. Ezek a vállalatok időnként országokon átívelő koalíciókat alakítanak, és olyan alkuerejük van, mely sokszorosan felülmúl egy kis országot. Hatalomkoncentráció ment végbe. A másik jelenség az erőtér- eltolódás. Ázsiában hatalmas gazdasági növekedés indult be, Kínában 1600 milliárd dollár összegű megtakarítások léteznek. Kádár Béla e pénzforrás jelentőségének érzékeltetésére elmondta: ha Kína úgy döntene, hogy valami zűrt csinál bármelyik valutánál, ezzel az 1600 milliárddal megtehetné . A harmadik erőtéreltérést a munka és a tőke közötti erőviszonyok eltolódásában határozta meg, közölve, hogy hárommilliárd ázsiai jelent meg az elmúlt másfél évtizedben a nemzetközi munkapiacon. Az olcsó ázsiai tömegkínálat kisöpri a szakképzetlen munkaerővel ellátható tevékenységeket valamennyi fejlett országból.

- Nincs olyan gazdaságpolitika, amely sokáig folytatható azon az alapon, hogy megvédjük a szakképzetlen munkaerővel ellátható munkahelyeket. Mert míg nálunk a minimálbér 250-260 euróra tehető, ugyanezt a képzettséget nem igénylő munkát a kínai munkaerő 70 euróért elvégzi. A szellemitőke-képzés fogja meghatározni a versenyképességet. Ez egy évtizede vált ténnyé, amikor az OECD először adta ki jelentésében, hogy a fejlett világban a közép- és felsőfokú munkaerővel előállított termékek és szolgáltatások aránya a GDP-ben túllépte az 50 százalékot. Ez fordulópont volt a korábbi szemléletekkel szemben, mert a kultúra és a tudás lesz először a gazdasági növekedés alapvető hajtóereje. Igaz, a világpiacon közvetlenül termékek versenyeznek, de a termékek versenyképességét meghatározza a mögöttük álló államigazgatás, infrastruktúra, szociális ellátási rendszerek, a környezetvédelem minősége és költségszínvonala. Tehát a versenyképesség már nem vállalati, hanem társadalmi kategória, ami függ a munkaerő képzettségétől, értékrendjétől és külső vezéreltségétől, azaz kormányzásától is. Ha e nemzetközi szempontok alapján nézzük meg a magyar helyzetet, milyen következtetéseket vonhatunk le? Az európai országok közül sajnos hazánk teljesít legrosszabbul makro pénzügyi folyamatok szempontjából, nálunk a legmagasabb a költségvetési deficit 5-6 éves átlagban, és ez vezetett ahhoz a hitelképesség-csökkenéshez is, aminek nyomán ma 2 százalékkal többet fizetünk a külföldről felvett erőforrásokért - jelentette ki.

Hozzátette: az egyensúlyjavító akciók az elmúlt másfél évben hoztak eredményeket, de a külső recesszió állandóan fenyeget bennünket.

Kádár Béla a magyar társadalom egyik legfőbb gondjának a növekedési potenciál elégtelenségét nevezte meg. Az utóbbi 5-6 évben a magyar gazdaság növekedési üteme a felét teszi ki a többi volt szocialista országénak, aminek szerinte az az oka, hogy míg a világgazdaságban tudásintenzív növekedésről beszélnek, addig nálunk nem ez a jellemző, amit néhány adattal támasztott alá: A magyar felnőttképzésben részt vevő 24- 60 év közötti lakosság aránya az uniós átlag 20 százaléka. A műszaki, természettudományi képzésben részesülő diákság aránya a felsőoktatási intézményekben nálunk a legalacsonyabb, kutatás-fejlesztési költségekben pedig az uniós átlag 45 százalékát érjük el. Tudósképzésben, ami a kutatás-fejlesztés alapja, az uniós átlag negyedénél tartunk, innováció, védjegyek, szabadalmak benyújtásában pedig a hetedrészénél.

- Azt mondják, kevés a munkahely. Nem ez a helyzet. A magyar munkaerő ma már nem foglalkoztatható azokon a tevékenységi területeken, amelyekre a nemzetközi gazdasági együttműködésben szükség van. Képzetlen munkaerőt nem lehet foglalkoztatni, képzett szakmunkás, technikus alig van - festett borús képet a hazai szakképzés és munkaerőpiac kapcsolatáról.

Kádár Béla e gondok mellett további súlyosbító körülményként említette azt is, hogy a magyar államigazgatás kormányciklusokon keresztül rendkívül átpolitizálódott, s mint fogalmazott, hiányzik az átfogó fejlesztési stratégia: - Nem vagyok túl bizakodó - fejezte be előadását a közgazdász-professzor.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!