A burgonya betegségei

A burgonyavész első tünetei a levél csúcsán, illetve szegélyén találhatók, barna, nyirkos, állandóan növekvő foltok formájában. A barnulás a levél egész felületét elfoglalja. A levél ráncosodik, feketedik, nedves időben rothad, szárazságban beszárad. A barna folt és az egészséges rész határán, esős időben vagy a reggeli harmatképződés során, vékony, fehér sáv húzódik a levélfonákon. A fehér csík a gomba szaporító képlete. A gomba a szárat is megtámadja. Hosszanti csíkok jelennek meg, a barnulás körülöleli a szárat, ráhatol a levélnyélre. A burgonyavész esős időben gyorsan elpusztítja a növényállományt. Erre a jelenségre mondták, a krumplit megvágta a köd . A gomba átterjed a gumóra. A gumót keresztülvágva a foltok alatt barnuló mezők mélyednek a húsba. A héj repedezik. A betegséggel fertőzött gumó tartósan nem tárolható. Száraz, meleg időben a járványveszély elmúlik.

A burgonyát termeljük vetésforgóban. A területet a tenyészidőszakban tartsuk gyommentesen. Esős időszakban vegyszeres védekezésre is szükség van. Az első tünetek megjelenésekor kezdjük el a permetezést, és időjárás függvényében hét-nyolc naponta ismételjük meg. A burgonyavész ellen réztartalmú, rézpótló és kombinált szereket használjunk.