2008.07.11. 02:28
A szalma hasznosítása
Kedvező előjelekkel kezdődött meg a gabonafélék betakarítása. Az őszi árpa vetésterületéről már magtárba került a termény. Jelenleg a repce aratása fo ...
Kedvező előjelekkel kezdődött meg a gabonafélék betakarítása. Az őszi árpa vetésterületéről már magtárba került a termény. Jelenleg a repce aratása folyik ami - ha az időjárás is engedi - a hét végére befejeződhet. Már megkezdődött, és hamarosan nagy lendületet vesz a búza betakarítása is. A terméskilátások kedvezőnek ítélhetők. A szemtermés mellett még számolnunk kell az idén ugyancsak megnövekedett mennyiségű szalmaterméssel. A kiegyensúlyozott növénytermesztés és állattenyésztés idején a szalma szakszerű felhasználásra került a gazdaságban, és szervestrágyaként került vissza a talajba. A két ágazat egyensúlyának megbomlása, az állatlétszám csökkenése úgy tűnik feleslegessé tette a szalmát. Ennek, az egyébként értékes mellékterméknek a hasznosítására így már majdnem, hogy két lehetőség kínálkozik. Az egyik az, hogy ipari, de leginkább égetőművekben energetikai célra való felhasználás, a másik pedig a talajerő-visszapótlás szempontjai szerint a talajba való visszajuttatás. Ez utóbbi az, amire a ma már óriási mértékben megnövekedett műtrágyaárak mellett egyre nagyobb szükség van. Az aratást ma már legtöbb esetben úgy végzik, hogy a kombájn azonnal szecskázza a szalmát, ami így könnyebben bedolgozható a talajba a megmaradt tarlómaradvánnyal együtt. Nem elég azonban az így keletkezett anyagot bedolgozni, hanem az úgynevezett káros pentozán hatás elkerülése érdekében szükséges, hogy nitrogén műtrágyával, vagy cellulózbontó baktérium kultúra kipermetezésével együtt célszerű a talajba bedolgozni. Ha ugyanis ezt nem tennénk meg, akkor a szalma, a tarló és a gyökérmaradványok elbomlásához szükséges táperőt a talajból vonnánk ki, ami egy viszonylagos nitrogénhiányt képezne a talajban. Ezért célszerű és szükséges is hektáronként legalább 50 kg nitrogén hatóanyag műtrágyát kiszórni, vagy a ma divatos cellulózbontó biokészítményeket kipermetezni, majd ezt követően minél hamarabb beforgatni, vagy bedolgozni. Ehhez különféle eszközök állnak rendelkezésre. Ma leginkább tárcsával, grúberrel, vagy sekélyen szántva ekével lehet ezt megtenni. A munkának az előbb említetteken túl, másik két nagyon fontos szükségszerűsége a talaj nedvességének megőrzése, és a gyomirtás. Ezért aratás után igyekezzünk ezt mihamarabb megtenni az őszi vetésű növények érdekében.