Csemegénk, a kukorica

A csemegekukoricának jelentős a tápértéke. Kitűnő ízét a benne lévő cukortartalom határozza meg. Van benne fehérje, karotin, C-vitamin, vas, foszfor és mész. A legtöbb cukrot a zsenge, tejes érésű szemekben találjuk. Fogyasztjuk csövesen főzve, használhatjuk önállóan köretnek, vagy más zöldségfélékkel együtt. Hidegtálakra is alkalmas.

A csemegekukorica melegigényes növény. Számára az optimális hőmérséklet 22-25 fok. Hideg talajba vetve megfázik, a mag elfekszik és tönkre is mehet. Átlagos évjáratban az első vetések Szent György (április 24.) nap körül történnek. Ezután kéthetente vethetünk, de június közepe után már ne ültessük a növényt, mert beérése bizonytalan. Ősszel az első fagyok károsítják a kukoricát. A fény-igényes növényt fák alatt, árnyékban ne termesszük. A legtöbb vizet kelés, virágzás és terméskötődés idején igényli. Szereti, ha a július meleg, csapadékos és párás. A tápanyagok közül a nitrogénigénye magas, káliumból közepeset, foszforból keveset használ fel.

A kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat ősszel, a nitrogén első részét vetéskor, a második részét fejtrágyaként adjuk ki. Vetésforgót nem igényel, önmaga után termeszthető.

Az amerikai kukoricabogár előfordulása esetén vetésváltás szükséges. A kártevő 1995 óta jelen van Magyarországon. Több növény jól díszlik utána, ha korán lekerül a kertből. Talajban nem válogatós növény. Ősszel ásott vagy szántott területet vetés előtt kertszerűen elmunkálva készítsük elő. A magot fészekbe vagy sorba vetjük, és négyzetméterenként öt-hat növénnyel számolunk. A fajtaválaszték gazdag. A legfontosabb ápolási munkája a gyomtalanítás. Gyomos területen nem tudjuk eredményesen termeszteni. Két-három kapálást igényel. Vegyszeres gyomirtására több készítményt engedélyeztek.