Oszkó a 2010-es költségvetésről, Sukoróról, épülő házáról

- Ön remeknek nevezte a 2010-es költségvetést, amit egyébként mindenki kritizál. Az Állami Számvevőszék elnöke bevételi oldalról kockázatosnak nevezte, az ellenzék pedig egyenesen népnyúzónak minősítette. Kinek higgyünk?

 - Az ország költségvetése ugyanúgy készül, mint ahogy bármely család beosztja havonta a jövedelmét. Amikor nem jut mindenre, konzekvensen ki kell számolni, hogy a kisebb összegből mire futja és mire nem. A 2010-es állami költségvetés ezt nagyon precízen végzi el, ezért rendkívül feszített, jottányi politikai engedményt sem tesz.

- Pedig tudjuk, hogy jövőre választások lesznek, s ilyenkor ki szokták engedni a gyeplőt.

- Pedig tudjuk, hogy jövőre választások lesznek, s ilyenkor ki szokták engedni a gyeplőt.

- Nagyon komoly önfegyelem érvényesül nemcsak a kormányban, hanem a költségvetést támogató politikai erők részéről is. Elsődleges szempont az ország pénzügyi biztonsága és stabilitása, és ilyen helyzetben nem lehet felelőtlenül költekezni. A költségvetés szigorúságán - mivel valóban nem a politikai népszerűség megszerzése a célja - lehet populista szólamokkal élcelődni, de azoktól, akik valójában szakmai alapon és a politikai játéktértől függetlenül fogalmazzák meg a véleményüket, nem hallani lesújtó véleményeket. Még a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is úgy nyilatkozott, hogy az egyenleg tartható, és nem áll fenn a nagymértékű eladósodás veszélye. A bevételek kockázatával pedig az egész világon számolni kell, hiszen a gazdasági válság hatásai még bizonytalanná teszik a reálszféra teljesítményét, ami például a befolyó adók nagyságát befolyásolja. Lényegében az elemzők, sőt a nemzetközi piac, az IMF is visszaigazolja a költségvetés realitását.

- Aminek ára az, hogy olyan fontos ágazatoknak, mint például az egészségügy, a korábbiaknál lényegesen kevesebb jut. Mi lesz ennek a következménye?

- Aminek ára az, hogy olyan fontos ágazatoknak, mint például az egészségügy, a korábbiaknál lényegesen kevesebb jut. Mi lesz ennek a következménye?

- Az egészségügyre valójában több jut, de nem vitatom, Magyarország GDP-arányosan ennél kevesebbet már nem költhet az egészségügyre, tehát már nincs szó pazarlásról. Jövőre mindenhol csak a minimális költést engedhetjük meg, de az egészségügyben nem ez a fő probléma. Számos olyan terület van, ahol a hatékonyság korántsem megfelelő. Ugyanennyi pénzből lehetne sokkal jobb egészségügyet működtetni. Meggyőződésem szerint a mai állapoton nem az segít, hogy sokkal több pénzt pumpálunk oda korszerűtlen intézményekbe. Az csak megkövesíti a problémákat. Pontosan fordítva kell cselekedni: a 2010-es költségvetéssel a legszigorúbb takarékossági intézkedéseket vezettük be, a következő lépés az intézményrendszer átalakítása, azért, hogy ha a későbbiekben az állam többet tud áldozni az egészségügyre, már olyan intézményrendszer álljon rendelkezésre, amely sokkal hatékonyabban képes a többletpénzt hasznosítani.

- A költségvetéshez a képviselők módosító indítványok sokaságát nyújtották be. Mit kezdenek velük? Van-e még mozgástér?

- A költségvetéshez a képviselők módosító indítványok sokaságát nyújtották be. Mit kezdenek velük? Van-e még mozgástér?

- Először is kiválogatjuk azokat, amelyeket legalább azok, akik beadták, komolyan is gondolták. Az így megszűrt javaslatokból azokkal foglalkozunk, amelyeket a kormány, a frakció is támogat. Ilyen volt például az egészségügy finanszírozása vagy a gyermekétkeztetés támogatása, amiről tudtuk, hogy módosítani kell, hiszen a tanulólétszámot még nem ismertük a javaslat benyújtásakor. Említhetem az informatikai normatíva visszaállítását az idei szintre, vagy a két tannyelvű oktatás ügyét, a távhő áfáját.

- A kormányzásra készülő Fidesz például a most elkezdődött vasúti utasforgalmi racionalizálásra úgy reagált, hogy kifejezetten vasútfejlesztő programot ígér. Mi a véleménye arról, hogy majd mindent megváltoztatnak, visszacsinálnak?

- Mindig elkerültem, hogy egy választásra készülő párt mondásait minősítsem. A vasútfejlesztés amúgy nincs ellentétben azzal, hogy a nem hatékony vonalakat meg kell szüntetni. A kormány a veszteséges vonatközlekedést nem akarja fenntartani az adófizetők pénzéből. De nem gondolom, hogy mindent vissza lehet és vissza is fog csinálni a következő kormány, hiszen nem lesz érdeke. Mi koherens programot valósítottunk meg, amelynek elemei egymásra épülnek.

- Mikorra várható a gazdaság élénkülése, a válságból való kilábalás?

- Mikorra várható a gazdaság élénkülése, a válságból való kilábalás?

- A 2010-es költségvetés meglehetősen pesszimista prognózist tartalmaz, éves szinten 0,9 százalékos visszaeséssel számoltunk, miközben az elemzők már egész évre növekedést jeleznek. Az ideinél 400 milliárd forinttal kevesebb bevételt terveztünk, ez lehet rosszabb, de lehet sokkal jobb is.

- Milyen lesz jövőre Magyarországon élni? Jobb vagy rosszabb?

- Milyen lesz jövőre Magyarországon élni? Jobb vagy rosszabb?

- Ezt sok minden befolyásolja, nem csak az, hogy mennyi pénz van az emberek zsebében. A közérzetünket meghatározza az is, hogy milyen modorban zajlanak a közéleti viták, mi folyik a médiából, milyen hírekkel bombáznak bennünket. Pénzügyileg még nehéz lesz a 2010-es év, de már érezhetővé válik a pozitív fordulat a gazdaságban. Egyrészt a világgazdaság élénkülésének, másrészt a kormány rendkívül fegyelmezett munkájának eredményeként túl leszünk a nehezén, talán éppen a választások idejére. A munka dandárját mi elvégezzük, a gyümölcsét meg a következő kormány arathatja le.

Az interjú során a pénzügyminiszter elmondta még: bízik abban, hogy a Sukorón meghiúsult King's City-beruházásnak a befektető a régióban talál más alkalmas helyszínt. Mint fogalmazott, a mai helyzetben nem lenne célszerű lemondani egy ilyen kiemelt turisztikai célú beruházásról, ami egyebek közt háromezer új munkahelyet teremt. Véleménye szerint a problémás ügyletet és nem magát a beruházást kell semmisnek tekinteni, annál is inkább, mert a beruházás értékben nagyobb, mint például a Kecskeméten létesülő Mercedes-gyár. A Nemzeti Vagyonkezelő feladata az eredeti tulajdoni helyzet visszaállítása, a befektetővel aláírt konceszsziós szerződés pedig 2011. január 1-jéig ad lehetőséget új helyszín megszerzésére.

Az ingatlanoknál maradva Oszkó Péter épülő házára is rákérdeztünk: Bontják-e vagy fizet? Elmondta: az épület megkapta a fennmaradási engedélyt, mivel a tervhez képest lényegében nem változott meg. Statikus véleménye alapján alá kellett pincézni, emiatt rótt ki jelentős összegű bírságot az önkormányzat. A 2007-ben kezdett építkezés valójában attól lett címlapsztori, hogy időközben cégvezetőből pénzügyminiszter lett, és politikusként még akkor sem tudta elkerülni a támadásokat, ha egyébként mindvégig a hatóságokkal együttműködve járt el.