Az idén jó közepes évet zártak a vasi gazdálkodók

Az idén jó közepes évet zártak a vasi gazdálkodók. Míg Magyarország nagy részén az aszállyal küzdöttek, a régióban a csapadékos időjárás kedvezett a növénytermesztésnek.

- A tavalyi évhez képest alig lett kevesebb a terményekből, de a felvásárlási árak gyalázatosak, fele akkorák, mint egy esztendeje - emeli ki dr. Nikl János főfalugazdász.

Az elmúlt év sikernövénye, a repce ára jobb esetben érte csak el a 60 ezer forintot tonnánként, pedig tavaly még a 100 ezres határ körül mozgott. A termésátlag hektáronként 2,5 tonna volt, a megye egyes részei között jelentős eltérések is előfordultak.

A kenyérgabona egy évvel korábbi 45-50 ezer forintos ára hónapokkal ezelőtt  27-30 ezer forintra romlott. A megyében idén közel 35 ezer hektáron vetettek kukoricát. A növény ára a betakarítás alatt 22-27 ezer forint között mozgott, jelenleg eléri a 30 ezer forintot. A termésátlag 7 tonna feletti, a szakemberek ennél többet vártak. A régióban egyre jobban visszaszorul a napraforgó, míg korábban a szerződött termény ára 100 ezer forint volt, idén csak 40-50 ezret kínáltak érte. A termésátlag a tavalyihoz képest szinte nem is változott.

Az alacsony árak miatt a növények nagy része ősszel a tárolókba került. A megyében nincsenek raktározási gondok, mert négy éve, az intervenciós felvásárlási lehetőségek megindulásakor szép számmal épültek tárolótornyok és raktárak. Ezek két évvel ezelőtt ki is ürültek, most viszont újra megteltek. A takarmánygabona jelenleg eladhatatlan. Ez főleg az állatállomány drasztikus csökkenésével magyarázható. Hiányoznak a piacról a külföldi vevők.

- Aratáskor szinte nem is fordult elő, hogy a kombájn alól adta el a gazdálkodó a terményt. Elmaradtak a szlovén és az olasz üzletek. Ebben közrejátszik az is, hogy Európában idén jó volt a termés - mutat rá a főfalugazdász.

A korábbi években nyereséget termelő növénytermesztési ágazat ebben az évben legjobb esetben is csak nullszaldós lesz. Azt is meg kell említeni, hogy a megyében a helyzeten tovább rontott az árvíz. A Rába-völgyben és a Csörnöc-patak mentén 6-10 ezer hektárnyi területet borított el a víz, itt a növények jelentős része tönkrement. A Csörnöcmenti Mezőgazdasági Szövetkezetben 617 hektárt érintett az ár, a gazdaságot 70 millió forint kár érte.

A jövőre nézve sem lehet túl sok jót elmondani: sok gazdának még kiegyenlítetlen számlái vannak, a drága műtrágyát, vetőmagot és növényvédő szereket nem tudják megvásárolni.

Nikl János azt mégis pozitívumként említi, hogy az őszi vetések jól sikerültek, van ahol túlfejlettek lettek a repcetáblák, így vegyszeres kezeléssel kellett visszafogni a növényt. Az árpa és a búza is a földben van már, a napokban leesett pár centiméteres hótakaró pedig kedvezően befolyásolhatja a növényzet minőségét. A vetésterület a gabona esetében nem változik, de kukoricából kevesebb lesz, viszont a korábban 18 ezer hektáron vetett repcéből az idén több került a földbe.

Az öntözés a magas költségek miatt idén is elmaradt, a többletráfordítás nem térül meg a gazdálkodónak.

Dr. Nikl János arról is szót ejtett, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés régebben még fele-fele arányban volt jellemző a megyében, de az egyensúly már felbomlott.

- Faluhelyen sokan felhagytak az állattartással. Szarvasmarhát már csak elvétve látni. A sertés sem jellemző, és a baromfi is lassan kifogy. Sajnos az üzletláncok polcaira az olcsóbb, de rosszabb minőségű külföldi hús kerül a magyar áru helyett, ez pedig teljesen ellehetetleníti a magyar állattartókat - teszi hozzá végül a főfalugazdász.

- Faluhelyen sokan felhagytak az állattartással. Szarvasmarhát már csak elvétve látni. A sertés sem jellemző, és a baromfi is lassan kifogy. Sajnos az üzletláncok polcaira az olcsóbb, de rosszabb minőségű külföldi hús kerül a magyar áru helyett, ez pedig teljesen ellehetetleníti a magyar állattartókat - teszi hozzá végül a főfalugazdász.