Gazdaság

2010.02.22. 03:29

Kényszerbérezés a vállalkozóknak

A tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó új szabályozással nem kismértékben bonyolódtak az adótörvények, holott 20 éve mást sem hallunk, mint hogy lényeges egyszerűsítésre lenne szükség.

Kiss Tamás

A múlt nyáron elfogadott törvény szerint az evás vállalkozók 2010-től nem a minimálbér duplája, hanem a tevékenységre jellemző kereset alapján fizetik járulékaikat. A nem evás vállalkozók és a társas vállalkozásokban személyesen közreműködő magánszemély tagok pedig csak akkor vehetnek fel osztalékot, ha legalább ekkora összegnek megfelelő kivétet alkalmaztak, vagyis bért (plusz annak terheit) számfejtettek maguknak. Egyszerűbben mondva: az evás vállalkozóknak a tevékenységre jellemző kereset után kell járulékot fizetniük, a nem evások pedig csak ilyen összegű kivét (fizetés) felett vehetnek fel osztalékot.

Jó, jó, de mennyi is ez a tevékenységre jellemző kereset?

A törvénytervezetben még az szerepelt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgáltat által meghatározott keresetbők kell kiindulni, de a törvénybe ez már nem került bele. Később felmerült: az APEH ad majd ki egy listát, a végül elfogadott szabályozás szerint azonban mindenki saját maga köteles meghatározni a tevékenységre jellemző keresetét.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

A múlt nyáron elfogadott törvény szerint az evás vállalkozók 2010-től nem a minimálbér duplája, hanem a tevékenységre jellemző kereset alapján fizetik járulékaikat. A nem evás vállalkozók és a társas vállalkozásokban személyesen közreműködő magánszemély tagok pedig csak akkor vehetnek fel osztalékot, ha legalább ekkora összegnek megfelelő kivétet alkalmaztak, vagyis bért (plusz annak terheit) számfejtettek maguknak. Egyszerűbben mondva: az evás vállalkozóknak a tevékenységre jellemző kereset után kell járulékot fizetniük, a nem evások pedig csak ilyen összegű kivét (fizetés) felett vehetnek fel osztalékot.

Jó, jó, de mennyi is ez a tevékenységre jellemző kereset?

A törvénytervezetben még az szerepelt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgáltat által meghatározott keresetbők kell kiindulni, de a törvénybe ez már nem került bele. Később felmerült: az APEH ad majd ki egy listát, a végül elfogadott szabályozás szerint azonban mindenki saját maga köteles meghatározni a tevékenységre jellemző keresetét.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

Jó, jó, de mennyi is ez a tevékenységre jellemző kereset?

A törvénytervezetben még az szerepelt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgáltat által meghatározott keresetbők kell kiindulni, de a törvénybe ez már nem került bele. Később felmerült: az APEH ad majd ki egy listát, a végül elfogadott szabályozás szerint azonban mindenki saját maga köteles meghatározni a tevékenységre jellemző keresetét.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

Jó, jó, de mennyi is ez a tevékenységre jellemző kereset?

A törvénytervezetben még az szerepelt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgáltat által meghatározott keresetbők kell kiindulni, de a törvénybe ez már nem került bele. Később felmerült: az APEH ad majd ki egy listát, a végül elfogadott szabályozás szerint azonban mindenki saját maga köteles meghatározni a tevékenységre jellemző keresetét.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

A törvénytervezetben még az szerepelt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgáltat által meghatározott keresetbők kell kiindulni, de a törvénybe ez már nem került bele. Később felmerült: az APEH ad majd ki egy listát, a végül elfogadott szabályozás szerint azonban mindenki saját maga köteles meghatározni a tevékenységre jellemző keresetét.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

A törvénytervezetben még az szerepelt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgáltat által meghatározott keresetbők kell kiindulni, de a törvénybe ez már nem került bele. Később felmerült: az APEH ad majd ki egy listát, a végül elfogadott szabályozás szerint azonban mindenki saját maga köteles meghatározni a tevékenységre jellemző keresetét.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

Hogy miként? Az Szja tv. 3. paragrafus 9. e) pontja szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díjazása három módszer szerint számolható. Az elsőnél a vállalkozó az adott térségben, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállaló munkabéréhez igazíthatja a saját díjazását. A második számítás szerint a szokásos piaci érték a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg. A harmadik módszer: a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett kö-rülmények figyelembevételével megállapított járandóság.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

A figyelembe vett szempontokról feljegyzést kell készíteni, s ezt az adózással összefüggő iratok részeként mindenkinek meg kell őriznie. (S hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az évközben, a vállalkozás által egyébként is eldöntött kivét összegét az év végén ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre. A kettőnek persze nem ugyanaz az adózása. A sima kivét szja és tb járulék kötelezettséggel jár, a kivét és a jellemző kereset közötti különbség pedig 27 százalékos eü. hozzájárulási kötelezettséggel...)

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

Akinek a számoláshoz további információkra van szüksége, az bátran kutakodjon az APEH honlapján, illetve haladéktalanul keresse fel könyvelőjét. És persze ne csodálkozzon, ha a témára térve ideges tanácsadókkal kerül szembe, az új törvény ugyanis szakmai berkekben kiverte úgymond a biztosítékot. Többek szerint az új szabályozásnál a vállalkozók kényszerbérezéséről van szó, s ez a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát egyaránt sérti. Mások úgy tartják, a szabályozás különösen ártó a válságban, nem engedi ugyanis, hogy a vállalkozó saját magán kezdje a költségcsökkentést.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

- Pár év múlva, egy adóhatósági vizsgálat során nem lehet majd egyértelműen eldönteni az adott tevékenységre jellemző kereset összegét. Ebből pereskedések, fellebbezések sora várható, amely a lényegi munkát hátráltatja majd, úgy a vállalkozásoknál, mint a könyvelőknél vagy akár az APEH-nél - fogalmazott az egyik vasi tanácsadó, aki bízik abban, hogy az elvárt adó után az Alkotmánybíróság a tevékenységre jellemző kereset fogalmát is kigyomlálja majd.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!