Gazdaság

2010.03.23. 07:10

A szélenergiáé lehet a jövő

A szélenergetika a válság ellenére sikerágazattá vált. Világviszonylatban a piac tavaly 31 százalékkal nőtt. További fejlesztésekkel 2020-ra 600-900 millió tonnával csökkenhet a földön a szén-dioxid-kibocsátás.

Maróthy Andrea

A Föld népessége elérte a 6,84 milliárdot. 2030-ra Kína lakosságszáma már 1,4 milliárd lesz, Indiáé pedig ezt is túlszárnyalja. Az energiafelhasznlás egy felmérés szerint 2030-ra a jelenlegihez képest 50 százalékkal fog emelkedni - kezdte előadását a szombathelyi energiafórumon dr. Tóth Péter, a Széchenyi István Egyetem docense. Majd feltette a kérdést: hogyan tudjuk majd biztosítani ezt az igényt úgy, hogy a szén-di-oxid-kibocsátás csökkenjen, a hatékonyság pedig növekedjen? A világ szén-dioxid-kibocsátása 1,5 milliárd tonnával emelkedett a múlt évben, vagyis az energiaigénnyel együtt a szén-dioxid-kibocsátás is jelentősen növekszik.

- A szélből a leggyorsabban s relative a legkisebb befektetéssel nyerhető energia. Ha a szélerőművek rendszerben vannak, a magyarországi viszonylatokat tekintve 200 megawatt körüli szélerőmű- teljesítmény akár 10 megawatt energia termelésére is képes négy-öt óra alatt. Méghozzá anélkül, hogy szén-dioxiddal terhelnénk a környezetet - magyarázta dr. Tóth Péter, s hozzátette: a szélenergia-termelésnek mindezeken túl kedvező hatásai vannak a társadalomra és a gazdaságra egyaránt. Magyarországon ez az iparág csaknem 300, egyes országokban pedig mintegy félmillió embert foglalkoztat. A szélenergetika-iparban a világon közel kétmillió ember érdekelt. A szélenergia hozzájárul az energiatermelés biztonságához is. A válság ellenére a szélenergetika a többi ágazattal szemben sikerágazattá vált. Egyedüliként ezen a területen tapasztalható 27- 31 százalékos növekedés, ami igen figyelemreméltó.

A szélerőmű-projektekbe a világon 2009-ben összesen 45 milliárd eurót fektettek be, s ennek nyomán 31 százalékkal növekedett a piac. Európában a fejlesztésben a németek voltak évekig a piacvezetők, s ők termelték ki a szélből a legtöbb energiát is a világon. 2009-re a kontinensen a szélenergetikai fejlesztések élére Spanyolország ugrott, ám a világon jelenleg Kína áll az élen, hiszen az ázsiai ország tavaly megkétszerezte szélerőmű-kapacitsát. 2008-ban 6300 megawatt, 2009-ben pedig már 13 ezer megawatt teljesítményt eredményeztek a beruházásaik.

A szélenergia fontos szereplője lett a világ energiapiacának, hiszen a szélerőművekkel közel 240 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg évenete. Európa széltérképén nyomon követhető a szélerőművek teljesítményének növekedése is. 1995-ben 814 megawatt volt az éves szélerőmű-teljesítmény, tavalyra ez mintegy 10 ezer 163 megawattra nőtt.

- A német kutatók becslései szerint 2015-től a szélerőművek versenyképesek lesznek a hagyományos erőművekkel szemben. Ez azonban függ a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától is. Ha 2020-ra sikerül a terveket megvalósítani, akkor 13-18 milliárd eurós éves költség mellett 600-900 millió tonna szén-dioxidot tarthat vissza a világ. 2030-ra Európa teljes villamosenergia-igényének 25 százalékát pedig szélerőművek tudják majd produkálni - tájékoztatta a közönséget a docens. 2005-re elkészült Magyarország széltérképe is. Hazánk jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik, így a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-ra kitűzött célok elérésében.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

A szélerőmű-projektekbe a világon 2009-ben összesen 45 milliárd eurót fektettek be, s ennek nyomán 31 százalékkal növekedett a piac. Európában a fejlesztésben a németek voltak évekig a piacvezetők, s ők termelték ki a szélből a legtöbb energiát is a világon. 2009-re a kontinensen a szélenergetikai fejlesztések élére Spanyolország ugrott, ám a világon jelenleg Kína áll az élen, hiszen az ázsiai ország tavaly megkétszerezte szélerőmű-kapacitsát. 2008-ban 6300 megawatt, 2009-ben pedig már 13 ezer megawatt teljesítményt eredményeztek a beruházásaik.

A szélenergia fontos szereplője lett a világ energiapiacának, hiszen a szélerőművekkel közel 240 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg évenete. Európa széltérképén nyomon követhető a szélerőművek teljesítményének növekedése is. 1995-ben 814 megawatt volt az éves szélerőmű-teljesítmény, tavalyra ez mintegy 10 ezer 163 megawattra nőtt.

- A német kutatók becslései szerint 2015-től a szélerőművek versenyképesek lesznek a hagyományos erőművekkel szemben. Ez azonban függ a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától is. Ha 2020-ra sikerül a terveket megvalósítani, akkor 13-18 milliárd eurós éves költség mellett 600-900 millió tonna szén-dioxidot tarthat vissza a világ. 2030-ra Európa teljes villamosenergia-igényének 25 százalékát pedig szélerőművek tudják majd produkálni - tájékoztatta a közönséget a docens. 2005-re elkészült Magyarország széltérképe is. Hazánk jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik, így a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-ra kitűzött célok elérésében.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

A szélerőmű-projektekbe a világon 2009-ben összesen 45 milliárd eurót fektettek be, s ennek nyomán 31 százalékkal növekedett a piac. Európában a fejlesztésben a németek voltak évekig a piacvezetők, s ők termelték ki a szélből a legtöbb energiát is a világon. 2009-re a kontinensen a szélenergetikai fejlesztések élére Spanyolország ugrott, ám a világon jelenleg Kína áll az élen, hiszen az ázsiai ország tavaly megkétszerezte szélerőmű-kapacitsát. 2008-ban 6300 megawatt, 2009-ben pedig már 13 ezer megawatt teljesítményt eredményeztek a beruházásaik.

A szélenergia fontos szereplője lett a világ energiapiacának, hiszen a szélerőművekkel közel 240 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg évenete. Európa széltérképén nyomon követhető a szélerőművek teljesítményének növekedése is. 1995-ben 814 megawatt volt az éves szélerőmű-teljesítmény, tavalyra ez mintegy 10 ezer 163 megawattra nőtt.

- A német kutatók becslései szerint 2015-től a szélerőművek versenyképesek lesznek a hagyományos erőművekkel szemben. Ez azonban függ a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától is. Ha 2020-ra sikerül a terveket megvalósítani, akkor 13-18 milliárd eurós éves költség mellett 600-900 millió tonna szén-dioxidot tarthat vissza a világ. 2030-ra Európa teljes villamosenergia-igényének 25 százalékát pedig szélerőművek tudják majd produkálni - tájékoztatta a közönséget a docens. 2005-re elkészült Magyarország széltérképe is. Hazánk jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik, így a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-ra kitűzött célok elérésében.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

A szélenergia fontos szereplője lett a világ energiapiacának, hiszen a szélerőművekkel közel 240 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg évenete. Európa széltérképén nyomon követhető a szélerőművek teljesítményének növekedése is. 1995-ben 814 megawatt volt az éves szélerőmű-teljesítmény, tavalyra ez mintegy 10 ezer 163 megawattra nőtt.

- A német kutatók becslései szerint 2015-től a szélerőművek versenyképesek lesznek a hagyományos erőművekkel szemben. Ez azonban függ a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától is. Ha 2020-ra sikerül a terveket megvalósítani, akkor 13-18 milliárd eurós éves költség mellett 600-900 millió tonna szén-dioxidot tarthat vissza a világ. 2030-ra Európa teljes villamosenergia-igényének 25 százalékát pedig szélerőművek tudják majd produkálni - tájékoztatta a közönséget a docens. 2005-re elkészült Magyarország széltérképe is. Hazánk jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik, így a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-ra kitűzött célok elérésében.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

A szélenergia fontos szereplője lett a világ energiapiacának, hiszen a szélerőművekkel közel 240 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg évenete. Európa széltérképén nyomon követhető a szélerőművek teljesítményének növekedése is. 1995-ben 814 megawatt volt az éves szélerőmű-teljesítmény, tavalyra ez mintegy 10 ezer 163 megawattra nőtt.

- A német kutatók becslései szerint 2015-től a szélerőművek versenyképesek lesznek a hagyományos erőművekkel szemben. Ez azonban függ a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától is. Ha 2020-ra sikerül a terveket megvalósítani, akkor 13-18 milliárd eurós éves költség mellett 600-900 millió tonna szén-dioxidot tarthat vissza a világ. 2030-ra Európa teljes villamosenergia-igényének 25 százalékát pedig szélerőművek tudják majd produkálni - tájékoztatta a közönséget a docens. 2005-re elkészült Magyarország széltérképe is. Hazánk jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik, így a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-ra kitűzött célok elérésében.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

- A német kutatók becslései szerint 2015-től a szélerőművek versenyképesek lesznek a hagyományos erőművekkel szemben. Ez azonban függ a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától is. Ha 2020-ra sikerül a terveket megvalósítani, akkor 13-18 milliárd eurós éves költség mellett 600-900 millió tonna szén-dioxidot tarthat vissza a világ. 2030-ra Európa teljes villamosenergia-igényének 25 százalékát pedig szélerőművek tudják majd produkálni - tájékoztatta a közönséget a docens. 2005-re elkészült Magyarország széltérképe is. Hazánk jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik, így a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-ra kitűzött célok elérésében.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

- A német kutatók becslései szerint 2015-től a szélerőművek versenyképesek lesznek a hagyományos erőművekkel szemben. Ez azonban függ a fosszilis tüzelőanyagok árának alakulásától is. Ha 2020-ra sikerül a terveket megvalósítani, akkor 13-18 milliárd eurós éves költség mellett 600-900 millió tonna szén-dioxidot tarthat vissza a világ. 2030-ra Európa teljes villamosenergia-igényének 25 százalékát pedig szélerőművek tudják majd produkálni - tájékoztatta a közönséget a docens. 2005-re elkészült Magyarország széltérképe is. Hazánk jelentős szélenergiapotenciállal rendelkezik, így a szél lehetne az egyik legfontosabb szereplő a 2020-ra kitűzött célok elérésében.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

Az Európai Unió minden tagállam számára megállapította a megújuló energiafor-rásokra vonatkozó kötelező célkitűzést, melyekről kétévente kell beszámolniuk az országoknak. Hazánknak a megújuló energia arányát a 2005-ben mért 4,3 százalékról 13 százalékra kell növelnie, a szén-dioxid-kibocsátást ugyanennyivel csökkentenie.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!